Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
KEMÉNYFI Róbert: Szakrális tér - „etnicitás" - nemzetállam
SZAKRÁLIS TÉR - „ETNICITÁS" - NEMZETÁLLAM Szakrális térfolyamatok elemzési lehetőségei az etnikai dinamika alapján KEMÉNYFI RÓBERT Samuel P HUNTINGTON nagy hatású, széles körű vitát kiváltó cikke, majd kötete ráirányította a figyelmet a világ nagy civilizációs törésvonalaira, melyek elsősorban az eltérő vallások mentén szerveződnek. 1 HUNTINGTON úgy látja, hogy közel sincs a „történelemnek vége" 2 és a bipoláris megosztottságot sokpólusú, civilizációs ellentétek sokaságával terhelt világ váltotta fel. És ezek a törések regionális összeütközésekkel (törésvonal-háborúk), sőt akár világháborúval is fenyegethetnek. A kelet-európai rendszerváltások után a figyelem középpontjába az etnikai alapú nacionalizmusok feléledése került. Az elemzések az etnikai feszültségek rossz értelmű reneszánszát mutatták be és a nemzetiségi ellentétek feléledésével magyarázták a kirobbant délszláv háborút is. HUNTINGTON írásai azonban felhívták a figyelmet arra, hogy az etnikai konfliktusok feléledése csak egy vetülete a civilizációk között tapintható kulturális feszültségeknek. Véleménye szerint sem a történelmi sem a mai elemzések nem kezelik kellő hangsúllyal a kultúrák vallási vetületét. A huntingtoni kilenc nagy kultúrkör közül kettő fedi le Európa területét. A „Nyugat" és az „Ortodox" civilizáció. 3 A két civilizáció határán fekvő kulturális átmenetet képző görög katolikusság térszerkezeti sajátosságainak elemzése kapcsán a jelen tanulmánnyal párhuzamosan megjelenő írásban már utaltam a huntingtoni vallási dimenzió és az etnikai dinamika lehetséges kapcsolataira 4 , ugyanis nemzetállami politikai megfontolások késztették a környező, többségében szláv, ortodox államokat arra, hogy a görög katolikus egyházat fokozatosan felszámolják, a „görög katolikus teret" megszüntessék. A következő oldalakon tehát - többek között a görög katolikusság ürügyén - kifejezetten a szakrális térfolyamatok mai elemzési lehetőségeit szeretném az egyes irányzatok teljes körű bemutatása nélkül felvá1. HUNTINGTON, Samuel P 1993. 3. 22-49.; HUNTINGTON kötetéről magyarországi vitát lásd; BUKSZ 1998.; MEZŐ Ferenc 1999. 9. 1-10. - Meg kell azonban jegyezni, hogy a geopolitika tudományához térségünkben a második világháborús szerepe miatt rossz emlék fűződik. A német kutatók napjainkban ezt a kifejezést nem szívesen használják. A földrajzi tér és a politikum összefüggéseinek kutatására napjainkban a geopolitika helyett a politikai földrajz kifejezést alkalmazzák.; PAP Norbert-TÓTH József 1997. A tudomány (geopolitika) történelmi terheltségéről, a fogalom használatának kérdéséről.; GERGELY András 1997.; GALLO Béla 1998. 96-124.; A francia és angolszász területeken a geopolitika kifejezésnek nincsen negatív hangzása. A szó a földrajz és a politikai kérdések összefonódásának tudományát jelöli: FOUCHER, Michel 1999. 17. 2. FUKUYAMA, Francis 1994. 3. HUNTINGTON a kötetében bemutatja a két eltérő felfogásbeli irányzatot a civilizáció és a kultúra kapcsolatáról. A német élesen elválasztja egymástól a kultúrát és a civilizációt, míg az angolszász hagyományban a kettőt szinonimaként értelmezik. HUNTINGTON, Samuel P 1998. 48-62. 4. S. LACKOVITS Emőke (szerk.) 2000.
