Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

KEMÉNYFI Róbert: Szakrális tér - „etnicitás" - nemzetállam

zolni. Bár a szakrális térszerkezetek néprajzi vizsgálatairól születtek átfogó mun­kák, a következő oldalakon a saját etnikai kutatásaim alapján arra szeretném fel­hívni a figyelmet, hogy az etnikai dinamika elemzése milyen tanulságokkal árnyal­ja és milyen módon finomíthatja a szakrális és felekezeti 5 terek kutatását. A nemzetállami tér és a felekezeti tér összefüggésének elemzési lehetősége A modern nemzetté válásnak két útját - Staatsnation, Kulturnation - különböz­tetjük meg. Az első típus (Staatsnation) alapja az ugyanazon jogi-politikai kerethez való tartozás és közös terület, de a terület csupán mint egy adott államkeret jele­nik meg. Ebben a modellben a szociális kisebbségek azonos jogú halmazainak egyikeként értelmezik a vallási kisebbségeket. Ha tehát egyáltalán körülírják a val­lási kisebbségeket - hasonlóan a nemzeti kisebbségekhez, akkor azt nem értel­mezik a társadalom más csoportjaitól elkülönítve. 6 Nincs jelentősége az állami lét szempontjából a vallási hovatartozásnak. A második nemzettípusnál (Kulturnation) a közös nyelv, kultúra, a közös szárma­zás mítosza játssza a döntő szerepet. 7 Ám a nyelv, a kultúra és a származás mellett a kelet-európai pravoszláv országokban a fontos nemzetépítő és összetartó szere­pe miatt a vallást is említenünk kell. Kelet-Európa ezen régiójában a Nyugattal ellen­tétben létezik tehát egy, szinte szakrális helyzetbe emelt „államvallás". Az orosz szlavofil gondolkodásban a „közös származási mítoszba" azok a szláv népek is be­leértendők, melyek bár Oroszországon kívül élnek, de ugyanazon vallást gyakorol­ják, sőt, Oroszország feladata egy pánszláv felszabadítási mozgalom keretében a szláv-ortodox népeket egységesíteni és ezen népek élére állni. 8 A kultúrnemzet is­mérvei között - az államnemzettel ellentétben - nem játszott döntő szerepet sem a terület, sem az állam. A területiség a nemzetállam ezen sajátos orosz formájában a szlavofil gondolkodásban kap szerepet, azaz az orosz ortodox nemzetnek joga van saját uralma alatt a szláv népeket egyesíteni, sőt, ezt meg is kell tennie. Az Orosz Birodalomnak ezekre az államokra gyakorolt szimbolikus vallási-kulturális kontrollját kiegészítheti a gyakorlati területi ellenőrzés is. A vallás az orosz támadó politikai nacionalizmus 9 palástjaként, mi több eszközeként jelenik meg. Ebben a törekvés­ben (pánszláv gondolatban) a nemzetállam egy sajátos formájával találkozunk. Olyan formájával, mely azt a célt tűzte maga elé, hogy a szláv államok határának egybe kell esniük a pravoszláv felekezetű területek határával. Ami nem mást jelent, mint a perifériális, homogén vallási kisebbségi területek gyors, hirtelen intézkedé­5. Felekezeti tér alatt a kvantitatív adatokkal (tehát vallási statisztikai felvételezéssel) - akár térképeken is - kijelölhető földrajzi teret értem. 6. MEINECKE, Friedrich 1922. 1-22.; HECKMANN, Friedrich 1978. 761-779. 7. A két nemzettípus részletes bemutatását lásd: ROMSICS Ignác 1998. 9-16.; KEMÉNYFI Róbert 1999. 2. 2. 3-26. 8. DOSZTOJEVSZKIJ, Fedor Mihajlovic 1999. 84-91.; KIS Ilona (szerk.) 1992. 245-304. 9. „A 'nacionalizmus' terminust a GELLNER által adott definíció értelmében használom, azaz e foga­lom 'elsődlegesen olyan princípium, mely a politikai és nemzeti egység kongruenciáját tartja szük­ségesnek' " - idézi: HOBSBAWM, Eric 1997. 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom