Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
NAGY Janka Teodóra: A jogi néphagyomány- és népszokáskutatás eredményei, alternatívái, a jogi néprajz alapkérdései az ezredfordulón
történeti kapcsolatait vizsgálva a legújabb külföldi szakirodalom tükrében fogalmazta újra a tennivalókat. 41 A jogi népszokások a társadalmi érdeklődés előterébe a múlt század végi kodifikációs törekvések során kerültek, amikor a polgári törvénykönyv javaslatával kapcsolatban felmerült a népi öröklési szokások megismerésének igénye. BAROSS János, MATTYASOVSZKY Miklós a német törzsöröklési jogot, majd a magyar öröklési szokásokat tanulmányozta. 42 1939-1948. között - szoros összefüggésben a falukutatók, a népi írók mozgalmával - megkezdődött a parasztság körében még élő jogi szokások összegyűjtése. A résztvevők és az érintett községek számára vonatkozóan a szerzők eltérő adatokat említenek. PAPP László 1943 júniusában még csak „82 gyűjtőtől 113 elkülönült részre oszló 95 db jelentésről" ír, ugyanezen időszakban jelentésében HOFER J. Miklós több mint 140, a munkába bevont gyűjtőről szól, a rendelkezésére álló anyagot áttekintve TÁRKÁNY SZŰCS Ernő 120 résztvevőt említ. 43 Az érintettek pontos számát azért sem egyszerű meghatározni, mert előfordul, hogy gyűjtőközösség munkája a beküldött anyag. PAPP szerint „137 község, továbbá 10 járásbíróság, 3 vármegye, 5 táj területére vonatkoznak a jelentések", TÁRKÁNY SZŰCS hozzávetőlegesen 340 községre kiterjedőnek tartja a gyűjteményt. 44 A jogpolitikai célt, hogy a jogi néphagyományok a jogalkotás egyik alappillérévé válhassanak, a jogi népéletkutatásnak nem sikerült elérni. A kutatók legjobbjainak tollából azonban olyan néprajzi szakmunkák születtek, amelyeket e mozgalom ösztönzött. PAPP László, BÓNIS György, FÉL Edit, TÁRKÁNY SZŰCS Ernő gyűjtése megjelent. A feldolgozatlan jelentések között számos értékes tanulmány található, a gyűjtemény pedig töredékességében is gazdag példatár, amelyből TÁRKÁNY SZŰCS Ernő 1981 -ben a magyar jogi népszokásokról írott összefoglaló munkájában szintén szívesen merített. 45 A néprajz, jogtörténet és jogszociológia határterületén folyt kutatások számos eredménnyel gazdagították az érintkező tudományágakat. BÓNIS György a jogtörténet számára hasznosítható eredményeket számba véve azt emelte ki, hogy a jogi néphagyománygyújtés a jogtörténet íratlan forrásait tárta fel, adatai az ezekről szerzett ismereteket gazdagították. Olyan kérdéseket világított meg a jogtörténet számára, amelyek csak az írott emlékek alapján már nem megválaszolhatók. 46 A mozgalom eredményeiről számot adó első kötet, PAPP László; Kiskunhalas népi jogélete kapcsán 1942-ben élénk vita bontakozott ki, amely során Szabó Imre néprajz, jog és szociológia viszonyát vizsgálta. 47 KULCSÁR Kálmán a jogszoci41. TAGÁNYI Károly 1919.; SZENDREY Ákos 1929.; 1936a. 42. BAROSS János 1905.; MATTYASOVSZKY Miklós 1904. 43. EA 13.300. 2.; PAPP László 1948a; OL K 579 IM 17443/1943.; TÁRKÁNY SZŰCS Ernő 1981. 16. 44. EA 13.300. 4.; TÁRKÁNY SZÜ CS Ernő 1981. 16. 45. PAPP László 1941.; BÓNIS György 1941.; FÉL Edit 1943.; CSÁNYI József 1943.; TÁRKÁNY SZŰCS Ernő 1944.; 1981. 16.; PAPP László az értékes, de máig sem megjelent gyűjtések között említi QUIRICÓ Pál Bársonyosról, GALLOTSIK Elek Bükéről írott munkáját.; PAPP László 1948. 6. 46. BÓNIS György 1956. 47. SZABÓ Imre 1942.
