Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
NAGY Janka Teodóra: A jogi néphagyomány- és népszokáskutatás eredményei, alternatívái, a jogi néprajz alapkérdései az ezredfordulón
ológia oldaláról végezte el a mozgalom értékelését, és több munkájában foglalkozott eredményeivel - különösen a jogtudat- és jogismereti vizsgálatok során hasznosítva tapasztalatait. 48 A jogi néphagyomány-kutatással közel egy időben, 1941-ben Bálványosváralján, a GUSTI-féle sociologia monografica pontjai alapján, VENCZEL József irányításával 33 egyetemista, közöttük 7 joghallgató a közvélemény, vallás, erkölcs, népi tudás, jogi gondolkodás és politikai magatartás, valamint a családi élet belső törvényszerűségeit vizsgálta. 49 BONIS György 1942-ben a kolozsvári egyetem jogtörténeti szemináriumával Kalotaszegen szervezte meg a jogi népszokások összegyűjtését, hat évvel később szegedi tanárként diákjaival Tápén dolgozott. 50 A Kalotaszegen 14 kutató által 25 községben végzett kutatások anyagának nagy része sajnos elpusztult, de a tápéi gyűjtés egy részét BÖRCSÖK Vince hasznosította a faluról készült monográfia jogi hagyományokról szóló fejezetének megírása során, s a gazdag cédulaanyag teljes publikálása is folyamatban van. 51 A második világháborút követő években az Egri Szociográfiai Intézet munkatársai, CSIZMADIA Andor, KULCSÁR Kálmán és TÓTH Zoltán vezetésével a barkók 28 községében gyűjtöttek jogi népszokásokat. 52 Az ötvenes években GUNDA Béla irányításával indult meg a Magyar Néprajzi Atlasz előkészítése. A megjelent munka több kérdése kapcsolódott a jogi népszokások témájához, ugyanerről az ORTUTAY Gyula szerkesztette Magyar Néprajzi Lexikon több száz címszót közölt. 53 Az Igazságügy Minisztérium támogatásával 1939-1948 között folytatott felemás módon megvalósult gyűjtés eredményei nem épültek be kellő mértékben a néprajztudományba, a tervezett szintézis is csak harminc évvel később készült el. TÁRKÁNY SZŰCS Ernő munkája, az 1981-ben megjelent Magyar jogi népszokások helyzetfelmérés, összefoglalás, a kutatási eredmények összegzése volt. A ma is kézikönyvként használt rendszerezés elsősorban a néprajzi szakirodalomban felhalmozott jogi vonatkozású adatokra épült. 54 Az utóbbi évtizedben a hétköznapok történelme iránt egyre nagyobb érdeklődéssel forduló történészek mellett a néprajzosok körében is megnőtt a néprajzi vonatkozású adataik miatt is figyelemre méltó jogi jellegű források közzététele (pl. házassági szerződések, móringlevelek, végrendeletek, inventáriumok, statútumok, kontraktusok, hegyközségi szabályzatok, rendtartások). Továbbra is gyakori egyegy jogi hagyomány változó részletességű ismertetése (megcsapatás, határsértés, zálogolás, boszorkányégetés, leányszöktetés, kocsmázás, fogadás), többen egyes jogintézmények fejlődésének, alakulásának leírását is felvállalták. TÁRKÁNY 48. KULCSÁR Kálmán 1960.; 1974.; 1987. 49. TÁRKÁNY SZŰCS Ernő 1981. 17.; OL K 579 Jogi népszokásgyűjtés 1938-1948. I. 1697. csomó. TÁRKÁNY SZŰCS Ernő e gyűjtése meg is jelent.; TÁRKÁNY SZŰCS Ernő 1944. 50. TÁRKÁNY SZŰCS Ernő 1943.; 1948.; 1981. 17. 51. BÖRCSÖK Vince 1971. 243-255.; KŐHEGYI Mihály-NAGY Janka Teodóra 1995.; 1998. 52. TÓTH Zoltán 1947.; CSIZMADIA Andor 1979.; A témával bővebben foglalkozik VERES Gábor 1997. 53. Magyar Néprajzi Lexikon 1-5. (főszerk.: ORTUTAY Gyula) 1977-1982. 54. TÁRKÁNY SZŰCS Ernő 1981.
