Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
KARÁCSONY MOLNÁR Erika - TÁTRAI Zsuzsanna: Adalékok a hagyományőrzés lehetőségeihez és módjaihoz a 21. század küszöbén
A Kiss Áron Magyar Játék Társaság 1987-ben alakult, mely többek közt a népi gyermekjátékok megőrzését, továbbadását segíti. 17 A határon túl is sorra alakultak a különböző társadalmi szervezetek. Jugoszláviában 1990-ben jött létre a Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság 78 , melynek Néprajzi Szekciója 1991-ben felvette Kiss Lajos néprajzkutató nevét, s amely időközben önállósult. 79 1995-ben Szabadkán megalakult a Vajdasági Magyar Folklórközpont. 80 1988-ban Doroszlón létesült a Móricz Zsigmond Művelődési Egyesület. 81 Kárpátalján 1991-ben jött létre a Kárpátaljai Magyar Néprajzi Társaság. 82 1995ben a társaság helytörténettel bővítette ki működési területét és nevét Kárpátaljai Magyar Honismereti Társaságra változtatta. 83 Romániában 1989-ben egymás után alakultak különböző egyesületek, hogy részt vállaljanak a hagyományőrzésből, ilyen például az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület 84 és a Nagy Homoród Menti Jánosfalvi Sándor István Művelődési Egylet. 85 1990-ben jött létre a Kriza János Néprajzi Társaság. 86 1990-ben újjáalakult az Erdélyi Múzeum-Egyesület. 87 Szlovákiában 1989-ben hozták létre a (Cseh)szlovákiai Magyar Néprajzi Társaságot. 88 A Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság az 1997. augusztusi közgyűlés értelmében kivált a Csemadokból. 89 A hagyományőrzést segíthetik a különböző kutatási, közművelődési, intézmények, alapítványok is. A kutatási intézmények közül a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézete és Zenetudományi Intézet gyűjteményeivel, adattáraival, kutatásaival járul hozzá a hagyományőrzéshez. A globalizációval szemben az UNESCO támogatja a helyi kultúrák által létrehozott értékeket, ennek érdekében hozták létre Magyarországon az Európai Folklór Intézetet. 90 77. A Kiss Áron Magyar Játék Társaság célja többek között a magyar játék- és játszáskultúra hagyományainak korszerű ápolása, megőrzése és értékeinek népszerűsítése, a hagyományos játéktárgyak és játékok kutatása, publikálása, kiállítások, konferenciák rendezése és tanfolyamok tartása. (Tátrai Zsuzsanna 1993/3-4. 14-15.) 78. HALÁSZ Albert 1990/3-4, 16-17. 79. Vajdasági néprajzi hírek 1992/1-4. 218-219; PAPP Árpád 1997/1-4. 34-37. 80. Apraja a Vajdaságból.1995/3. 14. 81. KOVÁCS Endre 1992/1-4.15-16. 82. VÁRI Fábián László 1991/1. 1. 83. A Kárpátaljai Magyar Honismereti Társaság 1995/1-4. 111. 84. KATONA Adám 1990/3-4. 7-8. 85. A Nagy Homoród Menti Jánosfalvi Sándor István Művelődési Egylet működési szabályzata. 1990/2-3. 11-12. 86. ZAKARIÁS Erzsébet 1990/3-4. 4-5. 87. KISS András 1991/2-3. 49-53. 88. LISZKA József 1990/3-4. 13-15. 89. L. JUHÁSZ Ilona 1998/1-4. 19. 90. A helyi kultúrák értékeinek támogatására az UNESCO európai központot hozott létre Budapesten (1996 óta Európai Folklór Központ, 1999-től Európai Folklór Intézet néven szerepel). A helyszín megválasztásában egyrészt Magyarország földrajzi helyzetét, másrészt a hagyományápolás magyar modelljét vették figyelembe. E modell lényege, a folklórral foglalkozó területek - tudományos kutatás, művészi és mindennapi felhasználás - kölcsönös egymásrautaltságának fölismerésében és szoros együttműködésében rejlik. Célja, többek között a közös európai kulturális gyökerek megmentése és ápolása, a nemzeti, etnikai, vallási és lokális különbségek elfogadtatása. EFI Communicationes 2. 1999.; SÁNDOR Ildikó 1998/1-4.127-129.
