Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

KARÁCSONY MOLNÁR Erika - TÁTRAI Zsuzsanna: Adalékok a hagyományőrzés lehetőségeihez és módjaihoz a 21. század küszöbén

Az 1989 után, a határon túl alakult intézetek közül megemlítjük a Csíkszeredai KAM-Regionális és Antropológiai Kutatások Központját, mely 1990-ben kezdte el a működését.

9

' Az 1996-ban jött létre a Fórum Társadalomtudományi Intézet Etnológiai Központja (Komárom).

92 A közművelődési intézmények közül a Magyar Művelődési Intézet feladata többek között a revival népművészeti mozgalmak - népzene, néptánc, kézművesség működésének, szakmai hátterének biztosítása.

93 A múzeumok ugyancsak jelentős feladatot látnak el a hagyományőrző tevékenységek terén. Elsősorban kell említeni e tekintetben a Néprajzi Múzeumot,

94 valamint a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumot.

95 A vidéki múzeumok,

96 szabadtéri múzeumok, tájházak elősegíthetik, támogathatják a helyi hagyományok ápolását. Az utóbbi tíz esztendőben az állami támogatás csökkenésével, illetve átstrukturálódásával egyre nagyobb szerephez jutnak a különféle alapítványok. A néprajz, hon- és népismeret, hagyományőrzés területén is vannak pályázati lehetőségek az általános kulturális pályázatok között, mint például a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány, Nemzeti Kulturális Alap, Pro Renovanda Cultura. Egy-egy kutató nevével fémjelzett alapítványok is létesültek, például Martin György Alapítvány,

97 Együd Árpád Népzenei Alapítvány,

98 Ikvai Nándor Múzeumi Alapítvány,

99 Bátky Zsigmond Alapítvány,

100 Domokos Alapítvány a Csángó Értelmiségért.

101 A kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely 1993-ban 91. A csíkszeredai KAM-Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, 1995. évi tevékenysége. 1996/1-4. 17-20. 92. Fórum 1999. 35-39.; LISZKA József 1997/1-4. 31-33. 93. A Magyar Művelődési Intézet koordinálja a népművészeti rendezvényeket, fesztiválokat, konferenciákat. Szakági képzéseket, továbbképzéseket tart, szakmai kiadványokat (népi játék, néptánc és népi ének, népzene és kézműves) jelentet meg. Részt vállal az etnikai csoportok és a nemzetiségek kulturális hagyományainak ápolásában. Pályázatokat hirdet, minősíti a népi iparművészeti alkotásokat, kiállításokat rendez, szervezi az Élő népművészet című pályázatot és kiállítást a Néprajzi Múzeumban 94. A Néprajzi Múzeum a magyar nép hagyományos kultúrájáról megrendezett állandó kiállításával, az Ethnológiai Adattárral, a Fotó- és Filmarchívumaival, tárgygyűjteményeivel, katalógusaival, ezek számítógépes feldolgozásaival, videosorozataival (például legújabban a fazekasságról szóló) segítheti a hagyományok megismerését. 95. Az 1967-ben alapított Szabadtéri Néprajzi Múzeum a tájegységek népi építészetének; a falusi és mezővárosi társadalom lakáskultúrájának, életmódjának; a gazdasági és az egyházi évhez kapcsolódó rendezvényeivel, a népszokások, kézművesmesterségek stb. bemutatásával aktívan hozzájárul a hagyományismerethez. 96. Például a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely a magyar nyelvterület egészének hagyományos polgári és népi játékkultúráját kutatja és népszerűsíti különböző, a műhelyben folyó játékkészítő és kézműves-gyermekprogramokkal, továbbképzéseket, tanfolyamok szervezésével. Vesszőparipáink I. 1990. 41. 97. A Martin György Alapítvány pályázati felhívása. 1991/2-3. 145-146. 98. Együd Árpád Népzenei Alapítvány 1993/3-4. 133. 99. KÖRNYEI Attila 1992/1-4. 198-200 100. BÁTKY Zsigmond Alapítvány 1992/1-4. 201 101. Domokos Alapítvány a Csángó Értelmiségért 1992/1-4. 201-202.