Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
DÁM László: A magyar népi építészet kutatása az ezredforduló évtizedeiben
világot látott, melyek közül a teljesség igénye nélkül BARABÁS Jenő hódmezővásárhelyi, ZÓLYOMI József Nógrád megyei, KNÉZY Judit somogyi, SZENTMIHÁLYI Imre nyugat-dunántúli, SZENTI Tibor hódmezővásárhelyi, PÁLL István szabolcsi, ZENTAI Tünde baranyai forrásokat elemző tanulmányát kell megemlítenünk, 21 hozzátéve azonban azt is, hogy az új monográfiák mindegyike nagy súlyt fektetett a levéltári források interpretálására. MÉRI István iskolateremtő munkássága nyomán, igen intenzív tudományos kutatás indult meg honfoglalás-, Árpád- és középkori településeink régészeti hagyatékának feltárására. A rendkívül gazdag szakirodalomból itt most csak az összefoglalásokat és a legjelentősebb feltárásokat említhetjük meg. A magyar házkultúra korai történetének, régészeti emlékeinek összefoglalását és bemutatását FODOR István végezte el. Munkáiban saját eredményeinek bemutatása mellett rendkívül nagy gondot fordít a magyar anyag kelet-európai párhuzamainak bemutatására is. A Kárpát-medence avar és népvándorlás kori anyagából BÓNA István nyújt összefoglalást a Dunaújváros határában feltárt 7. századi avar falu anyagának bemutatása során. Az avar kori településkutatás eredményeinek több tanulmányt szentel MADARAS László is, míg az 1980-ig megjelent Árpád- és középkori építészeti emlékek szakirodalmát MICHNAI Attila gyűjtötte össze. 22 A 10-13. századi faluásatások közül mindenekelőtt LÁSZLÓ Gyula csongrád-felgyői, KOVALOVSZKY Julia szarvasi, tiszaeszlár-basahalmi, békés-dobozi és SZABÓ János Győző poroszlói feltárásait kell kiemelnünk. 23 Figyelemre méltó új ismeretekkel gyarapította a kutatást a Szavasgedén megépített Árpád-kori földház rekonstrukciója. 24 A középkori faluásatásaink többsége az Árpád-korihoz hasonlóan szintén az Alföldről származik. MÉRI István túrkeve-móriczi feltárása mellett nagyon jelentős PÁLÓCZI HORVÁTH András szentkirályi ásatása és az ezt bemutató publikációi. A korai jász telepek feltárását SELMECZI László végezte el. 25 Az Alföldhöz viszonyítva a Dunántúl jóval kevésbé kutatott, s ezért rendkívül jelentősek KOVALOVSZKI Julia és HOLL Imre ásatásai. 26 Figyelemre méltó tudománytörténeti tény, hogy építészeti kutatásunk szinte mindvégig „lakóházcentrikus" volt, amely azt jelenti, hogy a gazdasági építmények vizsgálata sokkal kisebb hangsúlyt kapott. Az ezen a téren felmutatható eredmények is inkább a népi gazdálkodás kutatóihoz, mint a népi építészet szakembere21. BARABÁS Jenő 1954. 466-484.; ZÓLYOMI József 1974. 5-74.; KNÉZY Judit 1972. 518-532.; SZENTMIHÁLYI Imre 1980.; SZENTI Tibor 1983. 213-243.; PÁLL István 1987.; ZENTAI Tünde 1989. 22. FODOR István 1983. 81-118.; BÓNA István 1973.; MADARAS László 1989. 23-32.; MICHNAI Atilla 1981. 225-240. 23. LÁSZLÓ Gyula 1964. 213-221.; KOVALOVSZKY Julia 1960. 23-40.; 1964. 125-141.; 1971. 22-30.; 1980. 24. BENCZE Zoltán-GYULAI Ferenc-SABJÁN Tibor-TAKÁCS Miklós 1999. 25. PÁLÓCZI-Horváth András 1976. 275-303.; 1986. 215-236.; 1989. 89-106.; SELMECZI László 1989. 107-118. 26. KOVALOVSZKY Julia 1969. 235-250,; HOLL Imre 1979. 33-51.; A somogyi és a kisalföldi faluásatások eredményeit összefoglalja MAGYAR Kálmán 1991. 7-30. ; TAKÁCS Miklós 1993. 7-56.
