Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

KLAMÁR Zoltán: Tanyatípusok és tanyai életmód Magyarkanizsa környékén

TANYATÍPUSOK ÉS TANYAI ÉLETMÓD MAGYARKANIZSA KÖRNYÉKÉN KLAMÁR ZOLTÁN Településtörténet, tanyásodás Amit ma Kanizsa (Magyarkanizsa, Ókanizsa) környékének, vagy „Kanizsa községnek" nevezünk, lényegében három nagy kulturtaj, három különböző adottságokkal rendelkező térszínforma találkozási pontjában fekvő, kulturálisan mindinkább egységesülő kistájnak foghatjuk fel. E vidék települései, Horgos kivételével, mind a történelmi Bács-Bodrog vármegyéhez tartoztak. Egyedül a Kárászok alapította Horgos volt Csongrád vármegyei falu. A kistáj politikai és gazdasági központja a közeli nagyváros, Szeged volt. Napjainkra etnokulturálisan mindinkább egységesülő közigazgatási terület, Kanizsa község néven 1920, vagyis a trianoni békediktátum után jött létre. (A jugoszláviai magyar nyelvhasználat a magyar köznyelvtől eltérő jelentéssel használja a község szót.) A község lakossága tizenhárom településen és a településeket körülvevő, még napjainkban is igen kiterjedtnek mondható tanyavilágban él. A települések közül az egykori rendezett tanácsú város, Kanizsa a legnépesebb 11 514 lakossal, utána Horgos következik 7201, Martonos 2423, Kispiac 2144, Oromhegyes 2028, Orom 1912, Adorján 1158, Tóthfalu 765, Völgyes 367, Velebit 361, Újfalu 336, Zimonjié 282,' Kishomok 165

2 lélekkel. A legmagyarabb község a kanizsai, hiszen 30.668 lakosának 87,6%-a magyar, 6,2% szerb, 2,4% jugoszláv, 1,1% cigány, 2,7% egyéb. Vannak olyan települések, mint például Orom, ahol a magyarok 93,8%-át adják a lakosságnak. Velebiten, az egyik telepes faluban 18,3%, míg Vojvoda Zimonjicon, a másik telepesfaluban 56% a magyarok számaránya. (1. kép) A táj falurendszere a 10-15. században fejlődik ki, és szerves részét alkotja a középkori magyar településhálózatnak. A fejlődési folyamat a 16. században szakad meg, ekkor ugyanis megjelenik a török, és 1526 őszén felégeti Kanizsát és vidékét.

3 A hódoltság éveiben elpusztul az Árpád-kori településhálózat, igaz ugyan, hogy a török néhányszor kísérletet tesz néhány település újraélesztésére, a lakosság azonban kicserélődik, és az elmenekült magyarok helyére délszláv, szerb népesség érkezik.

4 1. BIACSI Antal 1994. 6/. 2. DERE, Kornel-TOMIC, Pavle 1982. 199. 3. DOBOS János 1995. 113-114. 4. DOBOS János 1995. 126-127.