Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

SZULOVSZKY János: A társadalom realizált igényvilága a 19. század utolsó harmadában Magyarországon. Térképlapok egy kutatásból

A TÁRSADALOM REALIZÁLT IGÉNYVILÁGA A 19. SZÁZAD UTOLSÓ HARMADÁBAN MAGYARORSZÁGON Térképlapok egy kutatásból SZULOVSZKY JÁNOS A néprajzi és a történeti irodalomban - legjobb tudomásom szerint - még a kívánalom szintjén sem vetődött fel az, hogy a foglalkozások megléte alapján megkíséreljék feltérképezni a (falusi) társadalom igényvilágát, noha egy ilyen vizsgálódáshoz a kiindulópont nagyon egyszerű. Ha egy foglalkozás tartósan fellelhető egy településen, az azt jelzi, hogy ott - illetve vonzáskörzetében - fizetőképes gazdasági, társadalmi vagy kulturális szükséglet mutatkozik iránta. Ez azt jelenti, hogy indirekt módon ezáltal feltérképezhető a társadalom mentális struktúrájának, igényvilágának egy jelentős szelete. Ugyanis e megközelítés csak a realizált, azaz fizetőképes kereslet folytán kielégített igények feltárására használható. Nyilvánvaló, a teljes igényvilág feltérképezésére más források és módszerek alkalmazása is szükséges. Mivel azonban a korábbi korokra vonatkozóan a kutatás kútfői, lehetőségei beszűkültek, ez módszerünk értékét jelentősen növeli. Ráadásul az elmúlt másfél évszázad során több évmetszetben is rendelkezésre állnak olyan összeírások, amelyek alapul szolgálhatnak a realizált igényvilágra vonatkozó vizsgálatokhoz. A realizált igényvilág feltárásának módszere Nélkülözhetetlen feltétel, hogy rendelkezzünk egy nagyobb térség valamennyi településére vonatkozó, a szakmákat a lehető legrészletesebb bontásban feltüntető foglalkozásstatisztikai adatokkal. A városok (vagyis a településhierarchia felső csoportjainak) sajátos jellege miatt célszerű az ilyen irányú kutatásokat az első lépésben a falusi társadalomra leszűkíteni, s majd csak ennek elemzése során tekintettel lenni az előbbiekre (lásd : vonzáskörzet jelenség). E megközelítésnél alapvető dolog az egyes foglalkozások feladatkörének a pontos megállapítása, hiszen csak így lehet egyértelműen meghatározni azt, hogy milyen igények kielégítésére szolgál.

1 Ebben támpontot nyújt a korabeli gazdasági irodalom, s különösen hasznos információkkal szolgál a kereskedelmi és iparkamarák anyaga - éves jelentéseiket a 19. század utolsó harmadától rendszerint nyomtatott formában is közreadták. Mivel a gazdasági életben nem kristálytiszta és homogén képletek találhatók, ezért amennyire lehetőség van rá, érdemes az 1. Itt jegyzem meg, hogy azon vállalkozások csoportját, amelyek elsősorban valamilyen gazdaságföldrajzi sajátosságnak köszönhetik létüket (például bányák), indokolt különválasztani.