Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
SZULOVSZKY János: A társadalom realizált igényvilága a 19. század utolsó harmadában Magyarországon. Térképlapok egy kutatásból
egyes vállalkozások szintjén is tisztázni a profilt. Ebben gyakran segítséget adnak a címtárakban közölt tájékoztató adatok és hirdetések. Egyáltalán nem mellékes megfontolás az, hogy a számszerű adatok lehetőség szerint nevesíthetőek legyenek. A foglalkozás-statisztika által közölt számszerű adatok konkrét cégekkel való megfeleltethetőségének fontosságát egy konkrét példával illusztrálom. A JE KELFALUS SY-f éle 1892. évi iparos- és kereskedőcímtár feldolgozása során feltűnt számomra, hogy kirívóan sok mészáros található Magyarország északkeleti részén. Amikor az e foglalkozást űzők neveit is megvizsgáltam, kiderült, hogy zömük sajátosan zsidó nevet visel. Mivel a szóban forgó terület ekkor jellegzetesen ortodox közösségek által lakott rész volt, ez alapján valószínűsíthető, hogy esetükben egy alapvetően rituális foglalkozást, a sachtert a foglalkozási nomenklatúra besorolta a mészárosok közé. A következő fázis az egyes mesterségek területi megoszlásának térképre vetítése. Ehhez napjainkban már különböző térinformatikai szoftverek is rendelkezésre állnak, amelyek közvetlenül lehetővé teszik a kialakított adatbázis összekapcsolását a kiválasztott térképező programmal. 2 (Az általunk végzett kutatás adatbázisának térképes feldolgozása Maplnfo szoftverrel történik. Ezt az Akadémiai Kutatási Pályázat tette lehetővé, amelyet 1999-ben a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékével közösen benyújtott pályázatunkkal nyertünk el. 3 ) Az egyes szakmák területi jelenléte gyakran nagy szélsőségek között ingadozik. A lehetséges okok között elsőrendűen fontos szerepet játszhatnak az etnokulturalis sajátosságok. Éppen ezért meg kell vizsgálni a települések szintjén a tapasztalt jelenség és az anyanyelvi/etnikai, illetve a felekezeti megoszlás közötti lehetséges összefüggéseket. De ezen túlmenően kívánatos további demográfiai információkat is bevonni a kutatásokba. Itt főként a migrációs adatok fontosak, mivel - különösen ha ez csoportosan, tömbszerűen történt - az időközben betelepülők magukkal hozott mentalitása és értékvilága jelentősen módosíthatja a képet. (Olykor a bevándorlási tényezőt történeti mélységben, egy-két évszázadra visszamenően is szükséges megkutatni.) Mivel a különböző státuszú csoportoknak eltérő az igényviláguk, célszerű a társadalmi rétegződésre és a gazdasági potenciálra vonatkozó adatokkal is kiegészíteni adatbázisunkat. Azt, hogy egy-egy térségben mennyire van igény egy foglalkozásra, az is mutatja, hogy mekkora a segédszemélyzet száma és aránya. A statisztikusoknak ez már régóta nyilvánvaló: „ha valamely iparágban sok a segéd, az azt jelenti, hogy az az iparág a közelebbi múltban nagy vonzóerővel bírt, ha pedig a tanonc sok, akkor feltehető, hogy az jelenleg örvend jó hírnévnek és gyakorol az iparos pályaválasztó ifjúságra nagy vonzóerőt". 4 Ez a megállapítás azonban igazán akkor érvényes, ha nagyobb területekre: országrészekre vagy országokra vonatkozik. Kisebb egységek esetén, ahol egy szakma csak sporadikusan fordul elő, könnyen torzítások2. A fontosabb lehetőségeket áttekinti: FALUVÉGI Albert 1996. 74. évf. 2. sz. 135-142.; SEBŐK László 1999. 249-262. 3. Témavezető: dr. Hoffmann István tszv. egyetemi docens. 4. Magyar Statistikai Közlemények. 1892. II. 118.