Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

SZABÓ László: „Ki a bóldog" - A puritanizmus eszméje Fazekas Mihály költészetében

Vegyük el hasznát mai jó napunknak, Holnapunk gondját az egekre bízván, Várjuk el vígan, de azért kezünket Özve ne dugjuk. Társaságunknak ne legyünk heréi, És ne kívánjuk, hogy élénkbe szórja Nem velünk együtt keresett vagyonját A takarékos. Munka, gondosság ezek, amik által Várhatunk vidám napokat napunkra, S nem szorulunk a panaszos kenyérért Más küszöbéhez. FAZEKAS Mihály főhadnagy eszerint is élt. 3. A vers tágabb horizontú eszmetörténeti hátterét nézve többrétegű kérdésről kell beszélnünk, a mindenkori konkrét társadalmi vonatkozásokat is érintve. Debrecen a magyar reformáció, a kálvinizmus egyik, sőt talán legnagyobb központja. Igaz, az Alföldön szervezetten előbb a Túri Tractus alakult meg, de MÉLIUSZ JUHÁSZ Péter révén Debrecen vette át a vezető szerepet, már csak a város nagyobb volta és hatósugara miatt is.

27 Kialakult itt a várossal együttműködve egy szilárd, kálvini értelembe vett, de mégsem oly merev egyházi vezetés, éppen mert a világiak a török állandó zaklatása miatt a várost védő, polgárait óvó rendszer. Ezt a merevséget oldotta a puritanizmus (s az ezzel kapcsolódó különböző irányok), amely kissé döcögve kapott lábra, de FAZEKAS korára már elfogadott, nem merev, hanem inkább rugalmas változatban jelent meg. Ezt az irányt a külföldön tanuló, város és egyház által is támogatott diákok hozták haza különböző változatokban, terjesztették és igazították Debrecen és a Kollégium eszmeköréhez.

28 A 18. század utolsó harmadában mindehhez csatlakozott még a felvilágosodás eszmeköre, amely éppen a FÖLDI-CSOKONAI-FAZEKAS már említett körét jellemezte. JULOW Viktor ezt „debreceni felvilágosodásnak", BALOGH István „debreceniségnek" mondta.

29 A felvilágosodás kérdését JULOW Viktor programadó írásában pontról pontra tárgyalja, s számos összetevőt sorol elő, melyeknek kutatása mind-mind a jövő feladata. Hangsúlyozza, hogy a hatalmas debreceni irodalomból szét kell választani a különböző értékű munkákat, mintegy el kell különíteni az ocsút a tiszta búzától. Mert e cikk meghatározó jelentőségű és ma is aktuális, hiszen a szerző idő előtt meghalt, s csak kevesek tettek hozzá ebben a szellem27. Vö. BODOKI Fodor Zoltán-BODOKI Fodor Zsigmond 1978. 21. 28. BÁN IMRE 1958. 101-117. 29. JULOW Viktor 1975. 98-121.; BALOGH István 7-8., 296-298. Az egész mű tömören erről szól. Nem keverhető össze KAZINCZY gúnyosan fogalmazott „debreczenyiség" fogalmával.