Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

BALASSA M. Iván: Stílusváltozások a magyarországi templomok festett asztalosmunkáiban

7. kép. Szászmuzsna, az 1791-ben készült karzat részlete - BALASSA M. Iván felvétele A következő nagy stílusváltás már nem ilyen egyértelmű, és ennek több oka is van. A barokk első magyarországi emlékei az 1600-as évek második harmadából származnak,

27 de a virágkora csak jó évszázaddal később volt, az 1740-es évekkel kezdődött, és tartott mintegy negyven évig. Mint már ez első emlékek is jelzik, az ellenreformáció művészeti nyelveként tűnt fel a Kárpát-medencében, ráadásul egy olyan korban, melyben a történeti események - a török alóli felszabadító háborúk, a különböző felkelések és szabadságharcok - erősen korlátozták elterjedési lehetőségét éppen ott, ahol a festett asztalosmunkákkal díszítették a többnyire falusi, ráadásul protestáns templomokat. A 18. század lényeges változást hozott a megrendelők szempontjából is. Míg a barokk építészeti alkotások és berendezésük a királyi udvar, az ezt kiszolgáló, vagy 27. Nagyszombat, jezsuita templom - 1629, Győr, jezsuita templom - 1634-1641 stb.; GALAVICS Géza 1983. 215.kk.