Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
BALASSA M. Iván: Stílusváltozások a magyarországi templomok festett asztalosmunkáiban
errefelé orientálódó arisztokrácia, majd fokozatosan a nagybirtokos és középbirtokos réteg és mindenekelőtt a hatalmas gazdasági erővel rendelkező katolikus egyház anyagi támogatásával születtek, addig a vidék protestáns templomainak felújítása, új berendezésének készítése - az ismert okokból legkevésbé építése - az illető gyülekezet „buzgóságára" maradt. Erről számolnak be a feliratok, kiragadott példákként, a bihari Konyárban a keleti karzaton ez volt olvasható: „E kar építtetett az Úr Istennek dicsőségére, a konyári Reformata szent Eklésiának és az ott levő keresztény adakozó híveknek költségekkel, Tiszteletes Szenczi Péter uram prédikátorságában - Nemzetes asztalos Kertész Ferencz által." 28 , vagy Tiszakarádon (Zemplén megye) „A nemes reformata Karádi Szent ecclésia Isten iránt való buzgósógábul maga tulajdon költségén tsináltatta ezen koronát és katedrát MDCCLXXIX die 27 februári Turóczi Sima István prédikátorságában, Szűcs István főbíróságában". 29 Még az olyan nagy léptékű mennyezeteknél is a helyi közösség a donátor, mint például a bánffyhunyadi (Kolozs m., Huedin - Románia), ahol a hajóban „Anno Doni 1705. Építtette ez Mennyezetet B.-Hunyad Várossá Nagy Inségi között: nem erővel sem hatalommal hanem a Jehovának lelke által.... Jelki Búzás Márton Bíróságában Kovács János, Kudor Márton Péter István Polgárságokban.", a szentélyben pedig „Ao. 1780. Észten. Gyalai K. István Prédikátorságában, Tzutza Istv. Curatorságában, Lukács István Bíróságában, Tsonka János és Mezeji János egyházfiságokban Isten Ditsőségéhez való buzgóságából a B.-Hunyadi Ref. Eklésia maga költségével készítette ezt a Mennyezetet Kolozsvári Asztalos Lőrincz János által...". 30 TOMBOR Ilona szerint az utóbbi az ismert festődinasztia utolsó nagy megrendelése és a két Umling fiú közös munkája. 31 Az apa, a szászkézdi származású, Kolozsváron élő céhbeli festő-asztalos Umling Lőrinc maga is megélte a reneszánsz/barokk stílusváltást. Első ismert munkája a kalotaszegi Kiskapus (Kolozs m., Copsa Micá Románia) mennyezete, melyen még „Laurentzius Umlung Szaskizdinus"-nak jelzi magát, és ahol egyértelműen az olasz reneszánsz hagyományait követi. 32 A következő munkái is lényegében ebben a stíluskörben mozognak, a tordaszentlászlói (Torda-Aranyos m., Sävädista - Románia) szószékkorona (1746), Kalotadámoson (Kolozs m., Domosu - Románia) ugyanebben az évben a szószékfeljáró és mellvéd (itt egyébként összesen háromszor dolgozott), majd 1750-ben két nagy mennyezet, Darócon (Nádasdaróc, Kolozs m., Daroti - Románia) az egyik, Farnason (Kolozs m., Sfárnas, - Románia) a másik, 1752-ben újabb kettő: Magyarlónán (Szászlóna, Kolozs m., Luna de Sus (Lona), Kolozs m. - R.) és Gyerővásárhelyen (Magyargyerővásárhely, Kolozs m., 0§orheiu - Románia) , hogy csak a legfontosabbakat emeljük ki. 1764-ben Körösfőn (Kolozs m., Izvorul Criçului - Románia) azonban, mint TOMBOR Ilona fogalmaz, „új mintakönyvből" dolgozik és „A reneszánsz tiszta vonal28. 1741-44 között - Nagy Lajos lelkész feljegyzése, idézi VÁRADY József 1991. I. 248. 29. VÁRADY József 1989. 339. 30. TOMBOR Ilona 1968. 113. 31. TOMBOR Ilona 1947. 24. 32. TOMBOR Ilona 1947. 17-18.
