Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

BALASSA M. Iván: Stílusváltozások a magyarországi templomok festett asztalosmunkáiban

Az 1500-as évek erdélyi emlékeiről joggal írja BOROS Judit, hogy azok a korabeli falfestményekkel, hozzátehető, a plasztikai alkotásokkal egyezően a „grand art" körébe sorolhatók,

18 és érvényes ez a Kárpát-medencében máshol készült mennyezetekre is, mint ahogy a gótikus és a reneszánsz stílus váltásának ideje és módja sem tér el a művészet más területén tapasztalhatóktól. Még a 17. században is a „grand art" körébe sorolhatók a festett templomi asztalosmunkák, ezt nemcsak az immáron nagyobb bőségben fennmaradt emlékek tanúsítják, hanem a művek keletkezésének egyre inkább ismert körülményei is. A csíkdelnei (Csík m., Delniba - Románia) mennyezet készíttetője 1613-ban KELEMEN Lajos szerint Lázár Erzsébet lehetett, Petki István csíki kapitány, királybíró, majd székely generális özvegye, maga is neves székely primőr család lánya.

19 1625-ben Gyalakután (Maros-Torda m., Fînzînele - Románia) a megrendelő a több magas tisztséget viselt Szövéndi Gáspár János volt, sőt itt az is valószínűsíthető, hogy a festő az a Mezőbándi Egerházi Képíró János, aki Bethlen Gábor udvari mennyezetfestőjeként a fejedelem gyulafehárvári és alvinci palotájában is dolgozott.

20 A 17. század első felében még általános, hogy a megrendelő, a donátor a helyi földesúr, birtokos, aki nemegyszer valamely magas tisztséget visel, és ritka a későbbi - elsősorban a protestáns templomok esetében - mindennapi gyakorlat, hogy, az illető egyházközség „közönséges" hívei készíttetetik a mennyezetet és berendezést. Csak kiragadott példákként: Pelsőcön (Gömör m., Plesivec, Szlovákia) a templom 1629-ben készült nyugati karzatának közepén címer (bizonyára a donátoré) van,

21 Farcád (Udvarhely m., Forieni - Románia) templomának 1629-es mennyezetén a donátor nevét tartalmazó kazetta csak töredékesen maradt fent, de a kardot tartó címer legalábbis nemes megrendelőre enged következtetni,

22 Kölese (Szatmár m.) református templomát, az „egyik elsenyvedt ajtaján" lévő felirat szerint 1646-ban „generosa ac egregia domina Juditha Ráthi socii generosi ac egregii Dni Georgii de Kölche" hozatták rendbe és készíttettek bele mennyezetet.

23 Magyarfülpös (Maros-Torda m., Filpi§u Mare - Románia) mennyezetének készíttetője 1642-ben Felfalusi Gáspár Miklós volt, aki ebben élvezte Rákóczi György fejedelem és felesége, Lorántffy Zsuzsanna segítségét,

24 a festő pedig Johanes Mensarius, akiről TOMBOR Ilona feltételezi, hogy esetleg a sárospataki várban is dolgozott,

25 de az sem kizárt, hogy a borsi várkastély 1638-i inventáriumában szereplő „új ház"-ak mennyezeteinek

26 is János asztalos volt a mestere. 18. BOROS Judit 1982. 122. 19. KELEMEN Lajos 1977. 42-43. 20. KELEMEN Lajos 1977. 43-50. 21. CSÁNYI Károly-LUX Géza 1940. 45. 22. DÁVID László 1981. 110-111. 23. KISS Kálmán 1878. 580. 24. KELEMEN Lajos 1977. 52-58. 25. TOMBOR Ilona 1968. 86. 26. „Az asszoniunk első Uy Háza... Meniezete ez háznak igen szép pártázott, gombiai festett és araniasok... Aszoniunk Harmadik Uy Háza... Meniezete igen szép, zöldéi festett és gombiai megh araniazott..." - TOMBOR Ilona 1969. 117.