Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
BARTHA Elek: A szakrális térszemlélet koncepciói az ezredforduló folklorisztikájában
ember „térfoglaló okkupációja" által kap természetfeletti jelentést a tér. 8 A szentség megnyilatkozása történetileg jól végigkövethető és általános tanulságokkal is szolgál egy észak-európai monográfia alapján. 9 A szakralizáció és a szent megnyilatkozásának kérdésével a nyolcvanas évektől fogva kötetek, tanulmányok egész sora foglalkozik. Szakrális terek A szakrális tér fogalmához hozzátartozik, hogy a három dimenzió szakralizálásában nemcsak a vallás, hanem más, szubjektív szempontok is szerepet játszhatnak. Minden ember életében akadnak olyan helyek, a térnek olyan szegmensei, amelyeket személyes motívumok „szakralizálnak". Szülőfaluk, szülővárosok, fiatal kori emlékek helyei, első szerelmek, nászutak szentelnek fel egyes helyeket, avatnak az individuum, a család életének kitüntetett tereivé, hogy azután elképzelt vagy valós kultuszhelyként őrződjenek meg a szakralizáció hátterében álló gondolat, közösségi identitás, vallás hordozói számára. A szakrális terek között kitüntetett hely illeti meg az etnikai tereket. Az etnikai identitás, a nemzethez tartozás a valláshoz hasonlóan működő szakrális tereket hoz létre. A nemzeti emlékhelyek, emlékművek, a nemzet nagyságainak szobrai, szülőhelye, sírjai, a történelem emlékhelyei az etnikai terek kitüntetett pontjai, térszervező tényezői. 10 Belső térkép - mentális térkép Minden emberben, minden közösségben él, működik és működése közben folyamatosan átalakul, változik egy belső térkép (ún. kognitív vagy mentális térkép). u Ez a térkép saját használatra szolgál. Megjelöli az egyén vagy a közösség számára szubjektív okokból fontosnak tartott, kitüntetett helyeket. Ezek a helyek a kívülállók számára sem feltétlenül közömbösek, de amennyiben az ő belső térképükön is megjelennek, ott más jelentést hordoznak. Az ilyen helyek az ország lakói számára híresek lehetnek gyáraikról, termékeikről, látnivalóikról, de a hétköznapi élet szakralitásában jelentésük megváltozik. Velence nemcsak a műemlékek városa, hanem a szerelmeseké, a nászutasoké is. Rodostó, Mohács a magyar ember számára nem elsősorban földrajzi fekvéséről, gazdasági életéről nevezetes, ahogyan a hinduk számára a Gangesz sem elsősorban halászóvíz. Csíksomlyó, Máriapócs sem a település méretei miatt van jelen a magyar katolikusság vagy görög katolikusság szakrális térképén. 8. PÓCS Éva 1983. 9. ANTTONEN, Veikko 1996. 10. Lásd bővebben ugyanebben a kötetben KEMÉNYFI Róbert írásában.; Vö. még újabban: BARNA Gábor 2000. 11. BARTHA Elek 1995. 11.