Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

KEMÉNYFI Róbert: Szakrális tér - „etnicitás" - nemzetállam

ritkaságot fedezünk fel akaratlanul(l), de tipikusnak véljünk. 38 Másrészt a statiszti­ka segíti az empirikus tudományt abban, hogy a kultúra (jelen esetben etnikai és vallási változások) egyedi jelenségein keresztül nyomon követhető folyamatos di­namikájában megragadja az állandóságot, azaz mennyire mozdul a teljes populá­ció a változások irányába. A statisztika tehát abban segít, segíthet az empirikus kultúrakutatásnak, hogy - a terepgyűjtések szubjektivitását kiküszöbölje; - a megfelelő mintavételi eljárással és így az adatok objektivizálásával, mérhe­tővé tételével a kvalifikáció után közelítsen a kvantifikációhoz, azaz a minősé­gi folyamatokat mennyiségi mutatókkal írja le, jellemezze; - általános értelmezési lehetőséget adjon az egyedi jelenségeknek; - a statisztikai felmérés segíthet kutatási problémák megragadásában, azaz a magasabb szintű összefüggések láttatásával lendületet adhat a további ku­tatásokhoz; - a módszereivel ki tudja küszöbölni az adatközlő egyedi információinak téves, az egész közösségre való általánosítását; - az adatok alapján - társadalomtudományokra nem jellemző módon - bár óvatosan, de előrejelzést is adjon, és a közösségben végbemenő kulturális tendenciákról mérhető információkat közöljön. 39 A szálakra, azaz különböző összetevőkre szétbontott vallási dinamika fent be­mutatott nehézkes mérésének eredményeit szinte lehetetlen térképen ábrázolni. Éppen ezért a vallásosság térképi megjelenítésénél az „egyszerűbb" utat, a feleke­zeti összeírásokból nyert adatokat alkalmazzák, ezért ezek csupán makroszintű fe­lekezeti (és nem „vallásossági") térképek. A huntingtoni gondolatban is fontos sze­repet játszó felekezeti térképekkel az az alapvető probléma, hogy tehát milyen mé­rés alapján és milyen adatokat ábrázolunk? Az is gondot okoz a térképezésben, hogy nehezen lehet ábrázolni, ha egy területen különböző sajátosságok kereszte­zik egymást. Éppen olyan jellemzők találkozásait lehetetlen ábrázolni, melyek men­tén esetleg komplex (jelen esetben etnikai és/vagy vallási) kulturális folyamatokról kaphatnánk térképi jelzést. A minőségileg vegyes területeket tehát csupán informá­cióhiányos ábrázolással lehet bemutatni. Holger FISCHER német kutató áttekintet­te a Magyarországon készült egykori és mai etnikai térképeket, és tanulmányában kritikával illeti az olyan térképeket, melyek még a földrajzkutató szemével is túl sta­tikusak és amelyeken a „köztességet", „eldönthetetlenséget" egy pici „bizonytalan­ságot" sem vél felfedezni. Valamint nem látja az etnikai térszerkezet állandó válto­zására való utalást. 40 Mindezt elmondhatjuk a vallási, felekezeti térképekről is. „A kartográfia, mint maga a megismerés is, szükségszerű leegyszerűsítés, amely lehe­tővé teszi számunkra, hogy lássuk, hol vagyunk és merre haladunk." 41 A térkép te­38. NEIßER, Horst 1970. 116-118. 39. A statisztikáról szóló pontok: NEIßER, Horst 1970. 122. nyomán, de gondolatának árnyalásával ké­szültek. 40. FISCHER, Holger 1995. 5-23. 41. HUNTINGTON, Samuel P 1998. 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom