Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
KEMÉNYFI Róbert: Szakrális tér - „etnicitás" - nemzetállam
sekkel való megszüntetését (vagy az államegyházba való beolvasztását). Ám szélsőséges helyzetben jelentheti azt is, hogy az állam akár erőszakos úton is hajlandó a fennhatóságát a határian kívüli, de saját etnikai és/vagy vallási területként értelmezett térségekre kiterjeszteni (I. a szétesett Jugoszláviát, a szerb törekvéseket). Ekkor az államhatár folyamatosan mozgó perem- vagy ütközőzónává (frontier) válik. A görög katolikus egyház második világháború utáni romániai és csehszlovákiai (az utóbbi ország lakói is szlávok, de nem pravoszlávok, ennek ellenére az Osztrák-Magyar Monarchiától való leszakadás eléréséért szintén erős pánszláv mozgalom bontakozott ki a csehek körében) megszüntetésében elsősorban a nemzeti kisebbségek, a kisebbségi egyházak és a kisebbségi egyházi nyelvhasználat gyengítése volt a cél. 10 Romániában a bizánci rítusú katolikus egyház felszámolásában az a félelem is nagy súllyal szerepelt, hogy az Erdélyben élő, főként magyar római katolikus és református kisebbség ellenpontjaként nem lesz elegendő a román nyelv mentén megteremthető nemzeti egység. Az etnikai identitás fontos másik - a nyelvvel azonos hangsúlyú - oszlopa kell hogy legyen az egységes nemzeti egyház is. 11 A cél tehát, a „sajátos erdélyi identitású" 12 görög katolikus románság leválasztása a magyarokat is tömörítő katolikus egyházról, így a vallás nem más, mint egy lehetséges nemzeti homogenizációt szolgáló technikai eszköz. Ez a törekvés burkoltan az ország területi épségének megőrzését is szolgálja. A többségi nemzet a nemzetállam konstrukciójában 13 ugyanis a homogén kisebbségi vagy vegyes sávok, szórványok területi kiterjedésének csökkentésére, a területén futó, belső, szinte szakralizált etnikai határok (jelen esetben vallási törésvonalak) feldarabolására, felszámolására, azaz a rendelkezésére álló teljes tér (államhatárig) kitöltésre törekszik. A nemzetiségi egyensúlyi helyzetet csak ebben az (etnikai és vallási) állapotban véli megtalálni. 14 Adminisztratív intézkedéssel 1948-1950 között tehát a Magyarországot körülvevő országokban sorban eltörölték (Romániában: 1948, Kárpátalján (Szovjetunió): 1949, Csehszlovákiában: 1950) a bizánci rítusú katolikus egyházat és beolvasztották az adott nemzeti ortodox egyházakba. 15 A fenti okok miatt alakult ki napjainkra az a helyzet, hogy bár a görög katolikus egyházak majdnem négy évtizeden keresztül illegálisan tovább működtek, 16 a hívek számaránya az intézkedések hatására jelentősen lecsökkent. A bizánci rítusú katolikus egyházak 10. ANDRÁS Károly 1991. 2. 3. 15. 11. GERGELY Jenő 1991. 2. 3. 106-117. 12. Lásd az erdélyi görög katolikus identitás vizsgálatára: ILYES Zoltán 1999. 6-21. 13. A nemzetállam értelmezésére több megközelítést is ismerünk. Általános definíció szerint a nemzetállam olyan államokat jelöl, melyek lakossága nemzetileg (nyelvileg) többé-kevésbé homogén, vagy arra törekszik, hogy eszközei (közös kultúra, jelképek, értékek, hagyományok) segítségével egyesítse a területén élő embereket. GUIBERNAU, Mountserrat 1996., 47-48. idézi: ROMSICS Ignác 1998. 11. 14. Lásd KEMÉNYFI Róbert 1999. 13. 15. 1968-tól, a „prágai tavasz" eredményeként ismét önállóvá vált a görög katolikus egyház Csehszlovákiában. ANDRÁS Károly 1991. 15.; GESZTELYI Tamás (szerk) 1991. 55-72.; A kárpátaljai görög katolikus egyház részletes történetét lásd BOTLIK, Jan 1997. 16. 1991-ben a romániai Várasfenesen az ortodox kurátor a vele készült interjúban elmondta, hogy ő maga görög katolikus(\\), csak most „ez a helyzet van".
