Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

KÜRTI László: A magyarság szociálantropológiája - Eredmények és jövőbeli feladatok

bár messziről figyelte az államszocializmust, de érdeklődése kereszttüzében, és a hetvenes években lassan elinduló Kelet-Európa-kutatáséban is, ez volt a központi téma. De MÁDAY nemcsak mint kutató és oktató, de mint szervező is igen nagyszerű ember volt. Washington DC-ben több éven át, szinte emberfeletti tempóban, szervezte az antropológiai társaságot. Munkássága gyümölcseként 1973-74-ben a társaság elnökének is megválasztotta. Ezen kívül MÁDAY Bélának még egy, sokak által egyáltalán nem ismert, úttörő jellegű munkásságát kell kiemelni; segítette az alkalmazott antropológia beindulását,

3

' majd, SZALAY Loránddal együtt, a pszichológia, az antropológia és az orvosi antropológia összekapcsolását.

32 Itt kell még megemlíteni MÁDAY Béla egykori barátját is a Washington DC-ben élő Molly SCHUCHAT-ot, aki bár tanszéki kutatóként, de lelkes antropológusként foglalkozott az amerikai magyarság kultúrájával, igaz kevés publikált anyaggal.

33 Míg az 1960-as évektől kezdődően Románia, Jugoszlávia, Lengyelország és Csehszlovákia egyre jobban ismerté vált az észak-amerikai antropológiai köztudatban, addig Magyarországot még igencsak mellőzték a kutatók. Alapvető változás csak az 1970-es évek elejétől következett. A „gulyáskommunizmus" néven emlegetett puha diktatúra már kedvezőbb terepet jelentett a nyugatról érkezett antropológusoknak. Ekkortól Susan GAL, Chris HANN, Michael SOZAN, VÁSÁRY Ildikó, Daniel BELL, Michael STEWART Eva HUSEBY-DARVAS, Martha LAMPLAND, és KÜRTI László vizsgálta a magyar társadalom, kultúra és a paraszti élet változásait. Ez utóbbi négy antropológus terepmunkája már az 1980-as éveket öleli fel. Az általuk publikált anyagból kitűnik, hogy a magyar agrártársadalom alapvető strukturális változásokon ment keresztül. Ennek hatására, vagy éppen ellenére, igen sok „hagyományosának vélt elemet véltek felfedezni a már-már kihalófélben levő vidéki közösségekben. Érdekes azonban, hogy az 'annus mirabilis'-nek tartott 1989-es fordulat után sem nőtt jelentősen az érdeklődés Magyarország iránt a külföldi antropológusok körében; ez nem mondható el az igen divatos balkáni, oroszországi és Európa más térségei felé forduló antropológiai kutatásokkal kapcsolatban sem. Ez a perifériális helyzet igen jelentős problémákra hívja fel a figyelmet, hisz 1989 változást jelentett a magyarországi néprajzi-etnológiai és antropológiai oktatás terén is. Az 1980-as évektől működő csíkszeredai KAM mellett, 1990-tól egyre több közép-európai és ezen belül magyarországi egyetemen kezdődött kulturális és szociálantropológiai oktatás. Ez a fejlődés lassan bár, de egyre biztosabban vonta magával a megváltozott társadalmi lét kutatásának vizsgálataira irányuló figyelmet (cigányság, interetnikus kapcsolatok, vizualitás, határon túli magyar közösségek, etc.). 31. MADAY Béla 1975; 1977. 32. SZALAY Loránd-MADAY Béla 1973.; 1975. 33. SCHUCHAT, Molly 1981.