Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

KÜRTI László: A magyarság szociálantropológiája - Eredmények és jövőbeli feladatok

A másság antropológiája A másság és a magyar lakosság közötti kapcsolatnak, hála a nemzetközi és in­terdiszciplináris kutatásoknak, mára már könyvtárnyi irodalma van. Érdemes azon­ban mindjárt megjegyezni, hogy kevés az az antropológiai kutatás, amely a határon túli magyarság helyzetével foglalkozik. Nyilvánvaló, hogy a SOZAN Michael által fel­vetett polémia, talán a kiélezett helyzetre való tekintettel, nem folytatódhatott. 34 Azon­ban arra talán megfelelt, hogy ráirányította a figyelmet a létező szocializmusban el­tussolt interetnikus problémákra. 35 Sőt, SOZAN cikke a látszólag magyarellenessé­géről elhíresült University of Massachusettsen lévő romániai kutatócsoport vezetőjé­re, John W. COLE-ra oly nagy hatással volt, hogy 1983-ban már engem is szívesen fogadott az egyetemi doktori program hallgatójaként! Az élet furcsa fintora, hogy amikor az Amerikai Antropológiai Társaság (American Anthropological Association, AAA) 1988-ban éves konferenciáját tartotta, a kelet-európai szekció ülésén John COLE levezető elnökként emlékezett SOZAN Michaelről és a vitájuk meddősségéről. SZILÁGYI László jegyzi meg, hogy ez a vita nem tudott valós antropológiai vi­tává kifejlődni 36 és ez oda vezetett, hogy minden, a magyarságkutatással kapcso­latos interetnikus téma egy jó ideig tabu maradt. Eltekintve egy-két, főleg az álta­lam képviselt elképzeléstől, 37 mind az erdélyi, mind pedig a délvidéki és felvidéki magyarság helyzetének szociálantropológiai kutatása ezért még várat magára. Ez a váltás az 1980-as évek antropológiáját jelentette, annak ellenére, hogy ko­rábban is létezett a nők és férfiak kapcsolatát elemző tanulmány. 38 Ekkortól kezd­ve látnak nyilvánosságot az első kimondottan nemiséggel foglalkozó antropológiai szakcikkek, amelyek aztán később még divatosabbá válnak. 39 Azonban az igazi másságot a szocialista társadalom, a felülről vezényelt társadalmi változás és vál­toztatás jelentette a külföldi antropológusok számára. Az államszocialista társada­lom kutatása, bár igaz, hogy egy marginalizált helyzetben, 40 de mindenképpen egy sajátságos helyzetet idézett elő: egyfelől lehetőséget adott a baloldali szociálantropológia kritikájának megteremtésére, másfelől pedig a tervezett társa­dalom kutatásából eredendően, tökéletes helyzetjelentést adhatott volna a kultúra­társadalom változás meglévő modelljeihez. Sajnos a monográfiákat nézve ez a le­hetőség nagyban kihasználatlan maradt. De sajnos az is, hogy ezek a kelet-euró­pai monográfiák nem tudtak az 1970-es évek hangos európai, ázsiai és latin-ame­rikai paraszttársadalom válságait elemző vitáihoz sem érdemben hozzászólni. 41 . Erre egyedül MÁDAY Béla tett egyszeri kísérletet, de a hetvenes évek elején, még magányos farkasként igencsak periferikus helyzetben. 42 34. SOZAN. Michael 1977a. 35. Romanian Research Group 1979.; SOZAN, Michael 1979.; SZILÁGYI László 1998. 36. SZILÁGYI László 1998. 138. 37. KÜRTI László 1989.; 1995a.; b. 38. GAL, Susan 1978. 39. GAL, Susan 1994.; HANEY Lynne 1999.; HUSEBY-DARVAS, Eva 1987.; 1988.; 1989.; KÜRTI Lász­ló 1991b.; LAMPLAND, Martha 1989.; 1994. 40. COLE, John 1977. 41. Lásd COLE, John 1977. 42. MADAY Béla 1970.; 1974.

Next

/
Oldalképek
Tartalom