Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
KÜRTI László: A magyarság szociálantropológiája - Eredmények és jövőbeli feladatok
Mindkettőjüknek meg kellett küzdeniük az emigráns élet, és a baloldali-kommunistaellenesség adta nehézségekkel. Bár az utóbbi inkább a távolból figyelte a magyarországi, és általában a kelet-közép-európai, néprajzkutatás eredményeit, VINCZE 1973-ban és 1976-ban romániai szülőfalujában, Erdőgyarakon végzett terepmunkát. Sajnos kutatásai csak csekély számú publikált eredményt hoztak és bár hagyományos leíró elemzései alaposak, 26 halála megakadályozta abban, hogy kutatásaiból a nyilvánosság számára többet produkálhasson. VINCZE, talán éppen azért, mert tervezte a romániai magyarság további kutatását, tanulmányaiban igen kevéssé taglalta a feszült román-magyar viszonyt. Viszont tudjuk, hogy az 1980-as években, az Ohio-állambeli Bowling Green State University-n, előadásaiban és óráikon keményen kritizálta CEAUSESCU diktatúráját és az erdélyi falurombolással kapcsolatosan fellángolt vitákat. 27 Annak ellenére, hogy MÁDAY Béla Amerikában tanulta meg az antropológiát, munkásságát sokkal eredményesebbnek kell tekintenünk, mint VINCZE Lajosét. MÁDAY Béla apja (Stephan von Maday) neves etológus volt és az ő nevéhez fűződnek az első állatgondolkodás kísérletei (könyve Gibt es denkende Tieren? címmel igen nagy siker volt 1914-ben). Apja tudományos szellemiségét felvállalva, MÁDAY Béla is a kutatói pályára lép, de nem a természettudományt, hanem a társadalomtudományt választva. Az 1937-ben, a Pázmány Péter Egyetemen diplomázott MÁDAY lényegében antropológiai mindenes lett Amerikában: oktatott intézményekben, volt megbízott előadó egyetemeken, könyveket és konferenciát szervezett, publikált és professzionális társaságok tagja volt. Az amerikai-magyar társasági életben is nagy szerepet játszó MÁDAY nevéhez fűződik a Hungarian Studies Newsletter beindítása 1973-ban, valamint az amerikai kormányprogram keretében kiadott Area Handbook (regionális kézikönyvek) sorozatának tervezése és kivitelezése. Talán ez utóbbi volt az egyik legnagyobb és leghálátlanabb feladat egy antropológus számára, hisz ezekben az igen fontos könyvekben kellett minden országról teljesnek hitt információt belesűríteni. 1960 és 1966 között MÁDAY kilenc kötetben működött közre szerkesztő-antropológusként olyan országok leírásában, mint Finnország, Malajzia, Brazília, Indonézia, Kolumbia, Etiópia, Panama és Magyarország. Ezen a munkán kívül MÁDAY - bár terepmunkát soha nem végzett Magyarországon - a magyar néprajzkutatás eredményeinek szentelte, 28 illetve utolsó termékeny éveiben az Észak-Amerikába kivándorolt magyarság kutatására. Ez utóbbi terepmunkáját, bár igen nagy alapossággal és becsülettel el is végezte, de támogatás és érdektelenség hiányában nem tudta már sem feldolgozni, sem pedig hasznosítani. 29 Sajnos ez a kutatási témakör, egy-két kezdő lépéstől eltekintve, sem tudott az antropológiai kutatás központi témájává válni. MÁDAY legfontosabb publikált cikkeiben, a termelőszövetkezeti parasztság átalakuló életét figyelte. 30 Igaz, 26. VINCZE Lajos 1978.; 1983.; 1985. 27. TALLAFERRO, Craig 1990. 10) 28. MADAY Béla 1968.; 1970a.; 1971.; 1974.; 1980. 29. KÜRTI László 1999. 30. MADAY Béla 1970b.; 1974.
