Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

KESZEG Vilmos: Szövegtípusok, szövegfunkciók és íráshasználat az aranyosszéki temetési szertartásban

FÜGGELÉK Búcsúztató n. Fodor Gizella részére Megszólalt a kis harangunk Sírásra vált a mi szavunk Azt siratjuk kit szerettünk Nem láthatják többé szemünk Giza néni ifjú asszony Miért kellett, hogy el búcsúzzon Ez volt az Úr rendelése Pihenjen most már békében. Szép tavasz van virág nyílik, Giza nénit ki kisérik. Ki a csöndes temetőbe, Hogy pihenjen meg békébe Nehéz volt már neki élni, Mert sokat kellett szenvedni. Megtört az ő gyenge szive, S ezért volt rövid élete. Most már végkép elbúcsúzom, Halljátok meg búcsú szavam, Tudom nehéz lesz vallásunk, Mert családom itt kell hagynom. Dénes lelkem jó hitvesem Bocsás most meg mindent nekem. Nem gondoltam, ily hirtelen, Megyek át a szenvedésen. Arra kérlek én most téged Gyermekünket hün szeressed, Károlyt kit mi nevelgettünk, Mint lelkünket ugy szerettünk. Vigyáz reá segítsed őt, Ugy, hogy tettük mi ezelőtt. Ne érezzen semmi hiányt Szeresse az édes apját És te Károly, drága fiam, Hozzád szól most búcsú szavam. Tudom nehéz meghallgatni, Tőlem most már elszakadni. Tudom fáj, hogy nem láthattál, Mert kegyetlen volt a halál. El rabolta életemet