Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

LUKÁCS László: A néprajzi látásmód az ezredfordulón

eredményeinek publikálására a Györffy István Néprajzi Egyesület 1992-ben indította meg a Néprajzi Látóhatár című folyóiratot. Az Ethnographiában is rendszeresen megjelennek a szlovákiai, erdélyi és vajdasági magyar néprajzkutatók tanulmányai. Ugyanakkor a szlovákiai, erdélyi, vajdasági magyar néprajzi társaságok rendszeres vándorgyűléseikkel, évkönyveikkel, kiadványsorozataikkal 1990 óta nagymértékben hozzájárulnak az összmagyar néprajzi kutatások erősítéséhez, eddig ismeretlen magyar területek néprajzi anyagának feltárásához és bemutatásához. Erdélyben a Kolozsvári Babes-Bólyai Tudományegyetemen 1990-ben magyar-néprajz szakos képzés indult. Az oktatásba magyarországi vendégtanárok is bekapcsolódtak. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni és a Szegedi Egyetem néprajz szakán több szlovákiai, erdélyi, vajdasági, sőt egy moldvai magyar néprajzkutató is végzett, 1990 után már magyar állami ösztöndíj segítségével. Közülük többen posztgraduális doktori képzés keretében folytatják tanulmányaikat Budapesten és Debrecenben. Az eddig elmondottakból talán kiderült, hogy a herderi népszellem értékeinek feltárásában a magyar néprajztudomány mindvégig eredményesen, sőt jelenkorunkhoz közeledve egyre hatékonyabban működött közre. Kutatásunk fő tárgya, a magyar nép viszont demográfiai válsággal sújtottan, ismét a komor herderi jóslat árnyékában lép át a harmadik évezred küszöbén. Magyarország tízmilliós lakossága 1993 óta évente több mint harmincezerrel fogy a halálozások magas, a születések alacsony száma miatt. 1996-ban 37 858 fővel fogyott a magyarországi népesség lélekszáma. A népességszám változatlan szinten maradásához, az egyszerű reprodukcióhoz egy nőre 2,1 születésnek kellene jutnia élete folyamán. Magyarországon 1994-ben ez a teljes termékenységi arányszám már csak 1,64 volt, 1995-ben 1,57-ra, 1999-ben 1,3-re süllyedt. Ha a termékenység nem emelkedik fel az egyszerű reprodukció szintjére, akkor a magyar népesség elfogyása szükségszerű.

10 A kialakult helyzet komolyságát jelzi, hogy azzal 1996-ban a magyar nép jövője iránt felelősséget érző testületek is foglalkoztak, ajánlásokat tettek, megoldási javaslatokat dolgoztak ki. A Magyar Katolikus Püspöki Kar Igazságosabb és testvériesebb világot! című körlevele szerint: „A demográfiai helyzet romlása valóban nemzeti létünk katasztrófájával fenyeget."

11 A Magyarok Világszövetsége által összehívott Magyarok IV. Világkongresszusán ANDORKA Rudolf így öszszegezte demográfiai helyzetünket: „Népesedésünk csődhelyzetben van, aminek okairól, következményeiről a közvélemény igen keveset tud, s ez jelenti ma a legsúlyosabb közösségi gondot."

12 A Professzorok Batthyány Körének 1997 novemberében közzétett nyilatkozata a felelős családpolitika szükségességére hívta fel a figyelmet: „A lelkileg és fizikailag egészségesebb Magyarország alapja a gyerme10. Demográfiai Évkönyv 1995. Magyarország népesedése. Budapest. 1997. 120.; ANDORKA Rudolf 1996.; HOMÁNYI András Ferenc 1988.; DANISS Győző 2000.; Eltűnt két nagyváros. Magyar Nemzet LX. 280. 1997. december 1.1. 11. Igazságosabb és testvériesebb világot! A Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevele a hívekhez és minden jóakaratú emberhez a magyar társadalomról. 1996. 12. ANDORKA Rudolf 1996. 177.