Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
KÜRTI László: A magyarság szociálantropológiája - Eredmények és jövőbeli feladatok
A MAGYARSÁG SZOCIÁLANTROPOLÓGIÁJA - EREDMÉNYEK ÉS JÖVŐBELI FELADATOK KÜRTI LÁSZLÓ A Magyarországon végzett szociális-kulturális antropológiai kutatások története igen rövid múltra tekint vissza, nem több, mint harmincéves. Az első nagy-britanniai és amerikai kutatók csak az 1970-es években jelennek meg Magyarországon. Ez a késés mintegy két évtizedes hátrányt jelent, hisz az 1940-es évektől amerikai kutatók már terepmunkákat végeztek a Balkánon: Irwin SANDERS Bulgáriában, Joel HALPERN Szerbiában, majd Irene WINNER Szlovéniában kutatott. Ennek ellenére a kelet-európai és a balkáni antropológia, 1 valamint az újabb, tőleg a balkáni háború által kierőszakolt, kutatási eredmények 2 mindenképpen biztatóak arra nézve, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság szociálantropológiai kutatása nagyívű léptekkel követheti a környező országokban végzett kutatásokat. Erre útmutatást adhat még a német európai etnológia 3 eredményei, valamint az ettől elkülöníthető, de semmiképpen sem kapcsolat nélküli európai szociálantropológia. 4 Ebben a tanulmányban főleg a külföldön megjelent szociálantropológiai tanulmányokat mutatom be és nem a magyar nyelven megjelenteket, amelyeket a magyarországi kutatók is jobban ismerhetnek. A magyarországi kutatásokat itt élesen elválasztom a külföldi - főleg nagy-britanniai és amerikai - kutatók által végzett magyarországi terepmunkától és az abból kifejlődő antropológiai hagyománytól. Az előbbieket meghatározza az oktatás milyensége és állása, az utóbbit pedig néhány kiemelt témakör. Az antropológiai oktatás Az európai-gyökerű kulturális és szociális antropológia és a hazai néprajzkutatás kapcsolata igen jelentős múltra tekint vissza, és sokszor figyelemre méltó, ámbár nem kellően elismert eredményeket tud felmutatni. Az eredmények közismertek, ezt magam többször ki is hangsúlyoztam, 5 annak ellenére, hogy az 1990-es évek elején nagy vehemenciával megindult kulturális antropológiai oktatás hibáira, hiányosságaira már PALÁDI-KOVÁCS Attila felhívta a figyelmet a magyar néprajz1. BUCHLI, Victor 1999.; CREED, Gerald W. 1998.; WANNER, Catherine 1998. 2. FELDMAN, Lada-PRICA, Ines-SENJKOVIC, Reana 1993.; JAMBRESIC, Kirin-POVRZANOVIC, 1996. 3. KOKOT, Waltrand-DRACKLÉ, Dorle 1996. 4. GODDARD, Victoria-LOBERA, Joseph-SHORE, Cris 1994.; MACDONALD, Sharon 1993. 5. KÜRTI László 1996a.; b.