Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)
Páll István: Meddig tart Erdély? (Erdély és az Alföld népi építészetének határa)
házalakját, mely az ország egyéb nagytájainak épülettípusaitól e terület építészetét megkülönböztette. Ősi házalakjának fejlődése, építőanyaga, házformája s alaprajzának végső kialakítása sajátos helyet biztosít számára: úgy látszik, hogy az ország néprajzi nagytájainak típusépületei között a hatodik magyar háztípust képviseli... a Felső-Tiszavidéken a ház alaptípusa sem a kabolás kemencés, tűzhelyesszobás, pitvaros palóc, sem a kandallós, tűzhelyes-szobás.'ereszes erdélyi, sem a kemencés-szobás, tűzhelyes-konyhás alföldi házhoz nem hasonlít. Ezen a területen a fejlődés folyamán a kéttüzelős szobás-konyhás ház alakult ki, amely elválasztja az egytüzelős-szobás erdélyi, ill. a palóc háztípustól." 13 Magyarán: a Partiumtól keletre eső övezet tartozik az erdélyi háztípushoz, az attól északnyugatra eső rész a palóc, a nyugati és délnyugati az alföldi háztípus által uralt terület. Köztük van a Partium, mint önálló építészeti típus. Visszatérve BARABÁSIIOZ: a 17-18. századra kialakult táji típusok között a Nyugat-Erdélyre és a Partiumra kiterjedő szamosi házterület sajátosságai között (kivéve belőle a fenti átmeneti részt) felsorolja a részben talpas-, részben cölöpvázas falakat, az erdőkben gazdag részeken a boronafalat, a központi részen honos szelemenes megoldású tetőszerkezettől élesen elkülönülő szarufás megoldást, a szalmával fedett meredek hajlású tetőket, a házbeli kandallónak nevezett, főzésre is használt tüzelőalkalmatosságot, mely mögött gyakran található tényleges kemence is, melyek füstjét a pitvar fölé épített szabadkémény vezeti el. A tüzelőberendezések ilyetén alakulása a jele annak, hogy a terület északi, északkeleti része a kemencés házterülettel érintkezik, míg délebbre a füst a födém nélküli pitvaron keresztül szétterjed a padláson, vagy a pitvar hátsó része fölé épített kupolás szikrafogóba jut. Több más építészeti elem a bizonyság arra, hogy a terület az alföldi háztípussal jelentős szimbiózisban létezik (az alaprajz hármas tagolódása, a ház szélességével megegyező pitvar egyetlen szabadba nyíló bejárattal, melyben gyakran található boglya formájú kemence stb.). DÁM László a lakóházak alaprajzi tagolódását, tüzelőberendezésének formáját és a füsttelenítés módját figyelembe véve - elfogadva BARABÁS Jenő elméletét - a recens kultúrában több házformát különít el. Ezek közül a területünket érintő ún. „pitvaros ház" a Közép- és Nyugat-Erdélyt magába foglaló szamosi házterület domináló típusa, amely Bihar északkeleti részén, Szilágyban, Szatmárban, Ugocsa, Bereg, Ung déli részén és Észak-Szabolcsban egyaránt elterjedt. 14 A részletekben nagyok lehetnek az eltérések. Elég gyakori pl. a pitvar előtti beugró - a kutyafekvőnek nevezett nyitott eresz -, de ugyanígy elterjedt a ház szélességével megegyező, egyetlen szabadba nyíló bejárattal rendelkező pitvar is. Mindkettő megegyezik abban, hogy egészen keskeny, és nincs különösebb funkciója. „A házat - azaz a szobát - itt is kandalló fűti, ez azonban csaknem minden esetben különböző formájú kemencékhez kapcsolódik (3. kép 15 ). Egyes esetekben a pitvarban álló kemence önálló tüzelőnyílással rendelkezik, más esetekben viszont a kemence szá13. TÓTH János 1961. 202-204. 14. DAM László 1989. 95. 15. BARABÁS Jenő-GiLYÉN Nándor 1987. 160. kép.
