Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Balázs György-Vajkai Zsófia: Horizontális vízimalmok Erdélyben és Portugáliában (Egy nemzetközi project tanulságai)

15. kép. Kanalasmalmok épülettípusai és a vízvezetés módja (GALHANO, Fernando 1985. 159. ábra) 16 működött, ebből 11 a községközpontban, 3 a településen kívül és 2 azon alul, A Gramenasca völgyében 4 malom a községben, 6 a településen kívül a felső folyáson és 8 a középfolyáson állott. A Ravanasca völgyében 9 és a Vranovatuluin (a Liborajdea-medencében) 10. Egy-egy malom közös tulajdonban volt, a tulajdonosok száma 4-27 között váltakozott. A jegyzőkönyvből megtudjuk a tulajdonosok tulajdoni arányát a malmokban, s hogy ez alapján hány órát őrölhettek hetente: a 27 tulajdonostárs közül pl. tizenkettőnek volt teljes tulajdona 12 órás őrlési joggal, négynek dupla joga volt, 24 órás őrlési lehetőséggel, a többinek részjoga volt 6-8 órás őrletéssel. Az egyegy családfő által használható időmennyiség mértéke szoros összefüggésben volt a tulajdoni hányadon túl azzal, amivel hozzájárult a karbantartáshoz vagy az építés költségeihez, vagy pedig az adásvétellel vásárolt részjogokkal. Ez egy generációról generációra átörökített folyamat, minden kétséget kizáróan teljesen megegyezik az egy évszázaddal ezelőtti eljárással.

36 36. TABÁN, Mircea 1990.