Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Balázs György-Vajkai Zsófia: Horizontális vízimalmok Erdélyben és Portugáliában (Egy nemzetközi project tanulságai)

Elemezve a horizontális vízimalom elnevezéseit, PONGRÁCZ Pál megállapítja, hogy a kanalasmalom elnevezés helytelen, hiszen függőleges derékba csapott vízikerék lapátjai is lehetnek kanálszerűén kialakítva, a turbinás elnevezés pedig zavart kelthet. Ő az egytengelyű vízimalom elnevezést javasolja, az európai szakirodalom pedig - igaz, újabban horizontális vízimalomként sorolta be a vízimalmok rendszerébe. Ez a malom a hegyvidékek sebes vizű patakjainak jellegzetes típusa egész Európában, Észak-Afrikában és Ázsia egyes területein is. A horizontális kerekű malom gyakorlati alkalmazása pedig „a malmokat kialakításuktól pusztulásukig végigkíséri."

11 Hozzátehetjük, ugyanúgy, mint a kézimalom használata,

12 sőt 5. kép. A vízrávezetésre szolgáló, kivájt fatörzs, GUNDA Béla kutatásai alapján az általa végén a szűkítőkkel, kanalas vízikerékkel (Svinia, „prehistorikus jellegűnek" nevezett ŐrlŐMehádia (Mehedini), Nagyszebeni Falumúzeum) kövek használata is 13 A mai Magyarország területén horizontális vízimalomra utaló konkrét adatot nem ismerünk. LAMBRECHT Kálmán szerint „Krassó-Szörény megye krassovánokjainak és Hunyad megye oláhjainak kezén használatos, itt csutorásmalom néven,

14 KORABINSZKY 1786-ban a határőrvidéki Borovicsról (Bozovici?) Löffelmühle-ként, FÉNYES Elek pedig a magyar és horvát végvidékekről említi.

15 ENDREI Walter szerint felmerül a kérdés, hogy Magyarországon a 18-19. században a horizontális vízimalomnak nem volt-e nagyobb szerepe, mint azt most gondoljuk? Idéz egy térképet, amely Gyulát és környékét ábrázolja, s ahol egy malom elnevezése „mola Valachica", amelyet horizontális vízimalomként értelmez.

16 Széles körű korabeli elterjedtsége az egyik ok, amiért azt gondoljuk, hogy méltatlanul kevés szó esett róla. A másik ok, hogy a 18. századtól kezdődő tudományos tanulmányozása a turbina megalkotásához vezetett. A harmadik pedig, hogy ott, ahol a mai napig megtalálható, igen fontos szerepe van a paraszti táplálkozásban. 11. PONGRÁCZ Pál 1967. 58. 12. SELMECZI KOVÁCS Attila 1981. 13. GUNDA Béla 1966. 14. LAMBRECHT Kálmán 1914. 30. 15. Mindkettőt idézi LAMBRECHT Kálmán 1914. 30. 16. ENDREI Walter 1995.