Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

K. Csilléry Klára: 17. századi köznépifestett ládák Erdélyből

5. kép. Virágváza képe a perugiai dóm stallumáról (Giovanni da Maiano és Domenico del Tasso műve). Faberakás, 1491. PIERASCA 1986. 46. tábla után 6. kép. Gránátalmamintás láda ágy előtt. Filippo Lippi: Angyali üdvözlet (részlet), 15. sz. közepe. Róma, Galleria Doria anyagnak számító, olcsó fenyőfán kiválóan alkalmazható s egyben meg is felelt a kívánalomnak, hogy tetszetős megjelenést adjon a kevéssé módosak által is megfizethető alapanyagnak. Érthető, hogy a későbbiek folyamán is leginkább ez jellemezte itt azt az árut, amit a szűkösebb lehetőségek közt gazdálkodó köznép számára kínáltak az asztalosmesterek. Amit korábban a levéltári adatok alapján ismertté vált, magyarországi jobbágyházbeli ládák díszítéséről mondani lehetett, az szinte teljes egészében feltételezés volt, az adatokkal nagyjából egykorú, illetve későbbi, újkori analógiákra alapozva. A 14-16. századból fennmaradt, festett mintázatú erdélyi szász ácsolt ládák azon változatainak ismeretében, melyeket kanyargó indák és felülnézetes virághoz hasonló rozetták díszítenek (1. kép), valószínúsíthetőnek látszott, hogy a legkorábbi vásári asztalosládákat is hasonló indás dísz borította.

16 Mivel pedig a házíiparosok újkori ácsolt ládáin megfelelő és pusztán festéssel kivitelezett mintázás nem mutatható ki, felmerült a kérdés, hogy a középkori ácsolt ládák színes indamintáit nem a konkurensként megjelent céhes asztalosok munkáinak hatására készíttethették-e, templomokban dolgozó festőkkel? Ám ha ez valóban ekként történhetett, 16. K. CSILLÉRY Klára 1972. 24-25.