Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Zentai Tünde: Térhasználat az erdélyi magyar parasztházban

ben Páloson (Nagy-Küküllő m.) és 1732-ben Kóródon (Kis-Küküllő m.). Az utóbbi oldalkamrában állt. 37 Az asztal már a népi lakásnak is fontos tartozéka. Helye a szo­bában van, de megörökítik a kamrában is. Az egyik uzdiszentpéteri (Kolozs m.) házban olasz lábas hosszú asztalkát is inventálnak, az egyszerűbb asztal azonban „vagion bakokra szegezve ket szal deszkából" (1680, Alsóporumbak, Fogaras m.). A berendezési darab értékét jelzi, hogy a Kis-Küküllő menti Teremiben 1637-ben még a „hytuan aztal lab"-at is jegyzékbe foglalják. 38 A kamrában összeírt asztalok igénytelenebb megjelenésű cöveklábú vagy bakos bútorok. Kolozsváron 1660­ban a sütőházban is van asztal, aminek a szerkezetét a készítő elbeszéléséből is­merjük: „csináltam az sütet camarahoz egy aztalt kerezt lábra az lábat hevederit magam hars fajából." 39 Az írott anyagban többször előfordul a szerkezetes ágy. Kolozsváron 1610­ben és 1618-ban „agj zerzam"-ként regisztrálják. Ez a megjelölés másutt az ágy­neműre vagy az ágyi ruhát is tartalmazó fekvőbútorra vonatkozik. 40 1636-ban Siménfalván (Udvarhely m.) „uy Zeöld festet agy noszolíá"-t írnak össze. 41 1628­ban Marosvásárhelyen a pitvarban, 1637-ben Teremiben (Kis-Küküllő m.) a kony­ha melletti kis házban említenek ágynyoszolyát. 42 1675-ben Désen elénk tűnik „Egy hársból kötőt edgyes rosz ágyacska", azaz a dikó. 43 A Fogaras megyei Alsóporumbákról 1680-ban leírt fekvő alkalmatosságban, „...az kemenczen tul az fal mellet bakokon két szél deszkából állo egy hitvan ágy"-ban 44 az ágyszéklábra ismerünk rá. A 17. század elején a gazdag városi polgárok és az erdélyi nemes urak lakásában a mennyezetes superlatos ágy dívik. 45 A szerényebb vidéki ottho­nokban még nagyon gyakori a földön és a padon ágyazás. Az ölben hordott ágy(nemú) elhelyezése változatos, hol a ház földjén, hol a pitvarban, eresz, illetve tornác alatt találjuk, és sokan alszanak az istállóban meg a padláson, nyáron pe­dig a csűrben, sütőszínben, valamint az udvar és a határ különböző pontjain a sza­bad ég alatt. Megkülönböztetett rangja csak a gyermekágyas asszony és a gazda fekvőhelyének van. Ha létezik a házban magas ágy, azt ők birtokolják. 46 A korabeli igényes szobabelsőt viszonylag komplex módon ábrázolja egy kő­vári (Szolnok-Doboka m., majd Szatmár m.) összeírás 1694-ből: „Ebben a hazba(n) va(gyo)n egy nyoszolyacska lábostól es egy sing vason alio zöld mazu kemenczeje es füstös hazais va(gyo)n, ... az ház oldalában egy rosz Almárium is va(gyo)n, az padimetuma Teglab az padlása fejéren menjezetes." 47 37. EMSzTt 1993. VI. 65. 38. EMSzTt 1975. I. 476-478. 39. EMSzTt. 1993. VI. 65. 40. EMSzTt 1975 I. 137.; 1984. IV 1283. 41. EMSzTt 1975. I. 135. 42. EMSzTt 1975. I. 135. 43. EMSzTt 1975. I. 130. 44. EMSzTt 1975. I. 128. 45. KLANICZAY Gábor-KRISTÓF Ildikó-Pócs Éva 1989. 1. 328.; EMSzTt 1975. I. 137.; 1984. IV. 473. 46. Összefoglalóan ZENTAI Tünde 1998. 47. EMSzTt 1984. IV 476.

Next

/
Oldalképek
Tartalom