Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Zentai Tünde: Térhasználat az erdélyi magyar parasztházban

9. kép. Paplanos vetett ágy Nyárszón (Kolozs m.) az 1960-as években. Fotó KRESZ Mária, Néprajzi Múzeum Az eresz, akár nyitott, akár - ekkoriban még ritkábban - zárt, a lakott tér része, különösen nyáron. Itt is tartottak ládát, helyet kapott benne a fonaltekerő és a dagasztószékláb, amint a Csík és Háromszék megyei példák is mutatják;

48 és szóltunk alvóhely szerepéről. A kamra fontosságát érzékelteti egy szólás, amit Teleki Jánosné 1659-ben Fiának, Mihálynak írt levelében úgy idéz, hogy: „Teli kamrának eszes asszonya, üres kamrának bolond asszonya".

49 Az éléskamrában húst, szalonnát, tyúk monyai, konyhára való naturáliákat, gabonát, háztartási eszközöket, köztük kásatörőt stb. tartottak.

50 A termények és javak tárolásában fontos szerepet töltenek be a különböző épületek padlásai. Az istálló és csűr héjára rakják föl a szénát. A ház padlásán tartják a gyapjút és bizonyos, főként az ott alvók ágyi és testi ruháit. Itt füstölik a húsféléket is.

51 A 17. századi lakáskultúra állapotát értékelve a legfontosabbnak tűnik a pitvar konyha funkciójának erősödése, a keleti és déli részeken az „eresz részleges bezárulásával a füstház kialakulása", következésképp a ház szobává válása, a kétsoros alaprajzú házak terjedése, a cserepes kandallók meghonosodása, az ágybútor használata, és általában a középkorias földön folyó tevékenységek fölemelkedése. 48. EMSzTt 1982. III. 302. 49. EMSzTt 1993. VI. 66. 65-67. 50. KOMÁROMY Andor 1910. 80. 51. EMSzTt 1982. III. 823.; 1984. IV. 472. 1242, 1284.