Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Bálint János-Buzás Miklós-Cseri Miklós-Sabján Tibor: Egy tarcsafalvi lakóház bontásának tapasztalatai

EGY TARCSAFALVI LAKÓHÁZ BONTÁSÁNAK TAPASZTALATAI BÁLINT JÁNOS-BUZÁS MIKLÓS-CSERI MIKLÓS-SABJÁN TIBOR Előzmények 1996 telén a Székelykeresztúri Múzeum felkérte a Szabadtéri Néprajzi Múzeumot, hogy szakemberei, akik eddig több száz építmény bontását végezték el, segítsenek erdélyi kollégáiknak egy 1780-ban épült lakóház szakszerű lebontásában, dokumentálásában és hiteles áttelepítésében.

1 MOLNÁR István, Udvarhelyszék kiváló tudósa, a Székelykeresztúri Múzeum korábbi polihisztor vezetője indította el évtizedekkel ezelőtt azt a programot, amely a környék népi építészeti emlékeiből egy csokorra valót fel kíván építeni a múzeum udvarán. Ő volt az is, aki erre az épületre felhívta utódai és kollégái figyelmét. DEMETER István, a Székelykeresztúri Múzeum restaurátora, faszobrásza 1995 októberében ismerkedett meg közelebbről az épülettel, s kezdeményezte lebontását. A munkálatok finanszírozását a svájci illetőségű Pro Helvetica Alapítvány Kelet-Európai szekciója vállalta.

2 A bontás irányítását 1996. április 14-19. között a Szabadtéri Néprajzi Múzeum 6 fős szakembercsoportja végezte: CSERI Miklós-RÁDULY EITIÍI-SABJÁN Tibor néprajzkutatók, BÁLINT János-BuzÁs Miklós építészek és DEIM Péter, a múzeum fényképésze. A bontást végig figyelemmel kísérte, dokumentált és jegyzetelt DEMETER István kolléga is, annak érdekében, hogy a későbbi bontások, illetve a helyreállítás során megfelelő szakértelem birtokában egyedül végezhesse munkáját.

3 A szakszerű bontást és dokumentálást analóg néprajzi gyűjtések, felmérések és tárgygyűjtési akciók tették teljessé. A bontásról, a településről és a környék falvairól, műemlékeiről jelentős mennyiségű fotó- és videofelvétel készült. 1. A Székelykeresztúrí Múzeum igazgatója Fülöp Lajos keresett meg bennünket a szakmai segítségnyújtás végett. A helyszíni munkák során is a ő szíves vendéglátását élvezhettük. 2. A bontásról rövid beszámoló jelent meg a Múzeumi Hírlevélben (1996. XVII. évf. 6. sz. 176.) 3. Demeter István kolléga több oldalas kéziratot állított össze a helyszíni munkák során szerzett tapasztalatairól és meglátásairól Egy 1780-as tarcsafalvi lakóház címmel. Megállapításainak zöme egyezik saját megfigyeléseinkkel, távozásunk után feltárt bontási megfigyeléseit (pince lejárat, tornác mellvéd stb.) pedig beépítettük jelen dolgozatunkba.