Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

MAYER Vera: A ház- és udvarformák változása Dél-Burgenlandban a 20.században

11. kép. Falukép oromzatos házakkal. Füles 12. kép. Falukép széleshomlokzatú modern (Nikitsch). (Fotó: A. HABERLANDT 1935). házakkal. (Fotó: W. KOMZAK 1983). nem minden telken utcai szárny látható. Az utcai keresztszárny és a több oldalról beépített udvar nem utolsó sorban városi hatások eredménye. Míg a kéttengelyes román, és a háromtengelyes, kapuszínes gótikus ház többnyire oromzatával fordul az utca felé, addig a reneszánsz és barokk városi épületeknél megfigyelhető a lakóhelyiségek utcavonalra való helyezésének és az udvar több oldalról való beépítésének az irányába mutató fejlődés. Kisebb mezővárosokban, mint Ruszton, Fertőszéleskúton (Breitenbrunn), Feketevárosban (Purbach), Pinkafőn (Pinkafeld) ez a változás a 17-18. század folyamán zajlott le. A falvakban elsősorban urasági épületek (kastélyok, majorsági épületek), parókiák, iskolák, fogadók, malmok és módos parasztok lakóházai szolgáltak a házformák előképéül, de az épületelemek, díszítmények mintájául is. Az ereszoldali széles utcai homlokzat kialakulásánál több fázis különíthető el, s különösen az első fázisban Burgenland északi és déli részén eltérő fejlődés figyelhető meg, ami a települési sajátosságokra vezethető vissza. A Fertőzugban (Észak-Burgenland) az I. periódusban rendszerint egy magtárat építettek az utcai szoba mellé Pátfalun (Podersdorf), az egykori Söldnergasse (ma Neusiedlerstrasse 6-10. sz) házcsoportjánál. Mosonszentandrás (St.Andrä) régi ábrázolása azt mutatja, hogy itt nem magtárt, hanem egy lakóhelyiséget toldottak az utcai oromzatos házhoz. A pátfalusi (Podersdorf) egyszerű, háromszögű oromzatokkal ellentétben Mosonszentandrás szobát rejtő utcai homlokzatait barokkos