Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

MAYER Vera: A ház- és udvarformák változása Dél-Burgenlandban a 20.században

6. kép. 1935-ben épült oromzatos lakóház Pósaszentkatalinban. (Fotó: V. MAYER 1986). (Heiligenkreuz) vidékén jellemzőnek tartotta.

8 Ez akadályozta meg a füst beáramlását a szobába és az istállóba. Itt tehát a gyakorlati okoknak volt döntő szerepe.

9 A háromosztatú lakókamrás háznak és bővült formáinak (a szobák és gazdasági helyiségek számának növekedése révén) az elterjedési területe, amelyhez Burgenland nagy része is tartozik, kiterjed Nyugat- és Észak-Magyarország, DélMorvaország, Délnyugat-Szlovákia, Dél- és Közép-Magyarország csatlakozó területeire és az alsó-ausztriai dunai térségre is. Ezek intenzív gabonatermelő területek. Épp a burgenlandi vidék és Alsó-Ausztria keleti része, ahol a lakókamrás ház és bővült formái ugyanúgy elterjedtek a németajkú lakosságnál, mint a magyaroknál és horvátoknál, szolgál meggyőző bizonyítékokkal arra vonatkozóan, hogy tarthatatlanok azok az elméletek, amelyek a különbségeket etnikai alapon magyarázzák.

10 8. BUNKER, Johann R. 1894. 153-54. 9. A közép-európai lakoistallos háznál az istálló mind a konyhából, ill. pitvarból, mind az udvarról megközelíthető. (FROLEC, Václav 1973-1974. 20.; VAREKA, Josef 1976. 237.) A bejáratok eltérő rendszerét is etnikai alapon próbálták magyarázni korábban. így JANKÓ János a külön bejáratú házakat magyarnak tartotta (JANKÓ János-SEEMAYER Willibald 1906. 221.). A külön bejáratú házak azonban nemcsak Magyarországon (pl. Dél-Baranyában) fordulnak elő, hanem a Balatonvidék németek lakta településein, délszlávok lakta területeken, a Vajdaságban, Szlavóniában, továbbá Kosovóban, Romániában, Albániában és Görögországban is, tehát nemcsak magyaroknál (FROLEC, Václav 1973-1974, 14-15.). 10. A lakókamrás ház Dél-Morvaország egykori német településein általánosan elterjedt (VAREKA, Josef 1976. 237.). A lakókamrás ház kialakulásának oka ezért sokkal inkább a természeti, történeti és gazdasági feltételekben, mintsem az etnikai tényezőkben (mint tipikus szláv elem) kereshető (Vö. SCHIER, Bruno 1966. 237.; FROLEC, Václav-VAREKA, Josef 1983. 96.). Az etnikus elméletek ellen szól az a tény is, hogy a Közép-Németországban fennmaradt 17-18. századi emlékek többnyire a lakókamrás házakkal rokoníthatók (FROLEC, Václav 1973-1974. 23.). Éppen a lakókamrás és a lakoistallos házak kutatása, azok burgenlandi fejlődésének, elterjedésének a vizsgálata járulhatna hozzá a burgenlandi házformák genezisének tisztázásához.