Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)
MAYER Vera: A ház- és udvarformák változása Dél-Burgenlandban a 20.században
A három oldalról beépített és kerített udvar utcai traktussal (Dreiseithof und Dreikanthof mit Strassentrakt) Az ereszoldalával az utca felé forduló épületszárnnyal további változatai lehetségesek a három oldalról beépített udvarnak. Ennek az udvartípusnak a nyitottabb formája a kutatás mai állása szerint nem túl gyakori. Észak-Burgenlandban azonban ismeretesek olyan udvarok, amelyeknél a különálló pajta egy ereszoldalával az utcára néző L alakú épülettel alkot három oldalról beépített udvart, mint pl. a Felsőlövő (Oberschützen) 99. szám alatt. Gyakori a három oldalról beépített udvaroknak az a formája, ahol egy utcai oromzatú hajlított házhoz az utcai fronton csatlakozik egy keresztszárny, vagy az ereszoldalával az utcára épült L alakú épülethez az udvar végében csatlakozik egy keresztszárny. Utóbbi udvartípust „Doppelhaken"-nak (tulajdonképpen kétszer hajlított házzal bezárt udvar) is nevezik. 18 Amennyiben két, egymással párhuzamos hosszanti traktust az utcai fronton egy zárt kapualjat tartalmazó keresztszárny köt össze, miközben az udvar hátsó része nyitott marad, egy újabb, U alakú változata jön létre ennek az udvartípusnak. Három oldalról kerített udvarnak nevezzük azt a változatot, amelynél a tetők folyamatosan futó gerincvonala mindhárom épülettraktust egy épülettömeggé egyesíti. Ilyen, három oldalról zárt vagy kerített udvarok gyakoriak Dél-Burgenlandban, s szórványosan északon is előfordulnak. A négy oldalról beépített és kerített udvar ( Vierseit- und Vierkanthof) Ha az udvar mind a négy oldala beépül, négy oldalról beépített udvar keletkezik, vagy, amennyiben a gerincvonal mind a négy traktus tetőit egy egységgé egyesíti, négy oldalról kerített udvar jön létre. Ilyen udvarok inkább a tartomány déli, Stájerországgal határos részén találhatók. Ezek a teljesen zárt parasztudvarok Dél-Burgenlandban többnyire csak a 19. század elején jöttek létre. A hozzájuk tartozó gazdaság nagyságától és lakóik igényétől függően a térbeosztásnak sokféle változata létezik. Johann R. BUNKER szerint Felsőlövő (Oberschützen) környékén minden „hiencnek" ilyen teljesen zárt udvar volt az eszményképe. Hivatkozik Tobias Poschra, aki úgy vélte, hogy „arról az udvarról, amelyik nem teljesen zárt, becsmérlőleg azt tartják, hogy az csak egy fél udvar. Ha a házépítő parasztnak nincs annyi pénze, hogy mindjárt egy teljes udvart építtessen, akkor is a házat mindig úgy helyezi el, hogy később, ha egyszer abban a helyzetben lesz, zárt udvarrá építhesse ki". 19 18. Némelyik szerző az olyan három oldalról beépített udvart, amelynél egy utcai oromzatos hajlított házhoz egy utcai keresztszárny épült hozzá, „Zwerchhof'-nak (kereszt-udvar) nevezi. Ezt a népi megjelölést, amelynek az értelmezést sok tisztázatlanságot rejt magában, kerülöm, és megmaradok az Arthur HABERLANDT által is használt kétszer hajlított ház (Doppelhaken, vagyis mindkét végén hajlított ház) megnevezésnél. 19. BUNKER, Johann R. 1895. 105-106.; vö. HABERLANDT Arthur 1935. 19.
