Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

MAYER Vera: A ház- és udvarformák változása Dél-Burgenlandban a 20.században

8. kép. Dongaboltozatos terménytároló padlás, amely a kapuszín, a kamra és a szoba fölött húzódik. Újrétfalu (Wiesfleck) 47. (Rajzolta: F. SIMON 1971). 2. A ház bővülése az utcafronton A korábbiakban már jeleztük, hogy az egyszerű udvarformától a több oldalról beépített formákig haladó fejlődésben az utcai traktus fontos szerepet játszott. Ezért fel kell vázolnunk az utcai oromzatos házaktól az ereszoldalukkal az utcavonalra épült házakig (sorházas beépítés) tartó fejlődést. Oromzatos ház 3 tengelyes homlokzattal Már az utcai oromzatos házaknál (soros udvarokon vagy hajlított házaknál utcai oromzattal), amelyeknek többnyire két utcai ablakuk van (kéttengelyes homlokzat), körülbelül a 19. század eleje óta megfigyelhető az elülső traktus bővítése az első szobához hozzáépített kamrával. Ilyen háromtengelyes homlokzattal bíró lakószárnyakat gyakran látni Dél-Burgenland laza beépítésű településein, például Kisbégányban (Kulm), Alsóbeleden (Unterbildein) és Németciklényben (Eisenzicken). Négytengelyes homlokzat esetén, mint pl. a Felsőőr, Johann Strauss Gasse 46. számú háznál (épült 1906-ban), már két egyforma nagyságú helyiség van az utcafronton két-két ablakkal, melyek ez esetben a tulajdonos és