Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)
SZILÁGYI István: Vörös keresztek Vas megyében
út északnyugati oldalán van. Közel szemben vele a műútról egy jelentéktelen földút ágazik csupán le déli irányba. Az utat a kereszt közelében kis alkalmi vízfolyás keresztezi. Maga a kereszt két nagy vadgesztenyefa között, fa kerítésen belül áll. Az egész körülbelül 2 méter magas. Elkorhadt alsó részét fa dúcokkal pótolták. Bádog fedése nincs, de Szűz Mária és Krisztus alakja itt is bádogból készült. A hely története közelebbről nem ismert, de a körülötte, s a földben lévő római téglákból régiségére következtethetünk. 24 Névtani szempontból is érdekes, hogy évszázadokkal ezelőtt ezt is vörös keresztnek hívták. Bőié András püspök 1840. január 9-én tartott egyházlátogatása a földek között említi helymegjelölésként: „14. Vörös keresztnél, vagy gyöpl földek között, éjszakról Giefing Timár, keletről Vagner Mihály, délről Dax Josef, nyugatról Rohonczi ut szomszédságában 1 hold". 25 Hasonlóan ír róla Szily János is 1780. június 7-én: ,,a' Vörös Keresztnél, sive az ut közöt aut Gyöpi földek közöt...". 2G Feltünteti az 1857-es kataszteri térkép is. Szerényebb, de az előzőhöz hasonló vörösre festett fakereszt áll még a város déli határában, a Szombathelyi út és a Gyöngyös patak között. Ez is látható az 1857. évi térképen, de szintén megnevezés nélkül. Kőszegen, a Rohonci út mentén állóhoz hasonlóan nincs élő helyneve a vasvári „Piros kereszt"-r\ek sem. A város belterületén található. Fából készült, mai formájában egyszerű bádog fedéssel, szalagos INRI felirattal, öntött fém korpuszszal, pálcás vaskerítéssel. 27 A keresztek és a helynévadás különbözőségét mutatja például Vasszécsény esete. Tipikus vörösre festett fakereszt áll az Ó-Ebergényi kastélyhoz vezető út mentén. Nevéről nem tudunk. Áll egy fakereszt a 87. számú út éles kanyarjának Rum felé vezető bal, külső oldalán, amit a nép Piros keresztnek, vagy Vörös keresztnek hív, s amit az 1857. évi térkép is ábrázol. 28 Földrajzi név mégis az út ellenkező oldalától nyugatra, attól távolabb fekvő kereszt nyomán keletkezett. 29 Az egyházasrádóci Vörös kereszt talán a megyében az egyetlen, ami nem egy objektumot, s ezzel egy földrajzi pontot, hanem területet jelöl. 30 A falu 1857. évi térképére nevét és jelét is csak (utólag) ceruzával rajzolták fel. 3 ' Mint dűlőnév, még 1876-ban sem szerepel. így talán megengedhetjük azt a következtetést, hogy egy viszonylag új vagy egy korábbi elpusztult helyett túl nagy időkihagyás után megújított kereszttel van dolgunk. 24.BUÓCZ Terézia, a Savaria Múzeum régészének szíves segítségével. 25.Szombathelyi Püspöki Levéltár. Bőié András püspök kánoni látogatása. A Kőszegi Plébániának Törvényes Egyházi látogatása, p. 31 26.Szombathelyi Püspöki Levéltár. Vizitatio Canonica Szilyana. Tom. 9. Discritus Ginsiensis p. 68. 27.SZAKÁLY János 1983. 7. 28. PUNGOR Zoltán tanár szíves közlése 1982. február 26. Vas megyei Levéltár. Kéziratos térképek 274. 29. Vas megye földrajzi nevei 44/74. 30. Magyarország földrajzinév tára 1978. 40. és a térképen J1o. 31. Vas megyei Levéltár, Kéziratos térképek K 48.
