Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)
HORVÁTH Sándor: Keresztek, kőképek, kápolnák Vas vármegyében
A kápolnák Nézzük meg kissé közelebbről, milyen kápolnák is álltak a 18. század közepén Vas vármegyében. Mint már említettük, huszonhármat nem jellemez a leírója. A többi fala: 21-nél fából, 10-nél kőből, 1-nél téglából készült, míg 22-ről mondják, hogy falazott, illetőleg másik négy is idesorolható talán, hisz ott részben vagy egészében boltozott épületecskékről beszél a vizitator. A fa falazatnak két gócpontját fedezhetjük fel, ha térképre vetítjük az adatokat: az egyik a Németújvári járásban a Lapines- és Strém-patak között található öt falu, melyekben németek és horvátok laktak - hol vegyesen, hol tisztán -, s általában nem katolikusok is éltek a többségi katolikusokkal. A fából épített kápolnák másik gócpontja a BődRábakovácsi és Sárvár által bezárt háromszögben található: Sárvárt is beleértve öt településen állt fakápolna a 18. század közepén. Falazott kápolnákról különösen Pinkafő környékéről, valamint a Szombathely és Németújvár közötti területről főleg a Pinka-völgyéből - számol be a jegyzőköny. Kőfalú kápolna - amint az várható is volt - főképpen ott épült, ahol a közelben jelentősebb kőbánya található. Minden bizonnyal a rohonci, a cáki és a felsőcsatári kőbányák miatt van viszonylagosan több kőfalú kápolna e települések környékén. Az egyetlen - biztosan téglafalú kápolnát Nagyfalván (Mogersdorfban) építették. Arra még kevésbé terjedt ki a vizitator figyelme, mivel fedték a kápolnákat. Ez összesen huszonnyolc épületről tudható: négyet szalma (nyilván zsúp), ötöt fazsindely, tizenkilencet pedig cserép fedett. A cserepesek a Pinkafő-Kőszeg tengelyen és a NémetújvárSzombathely közötti területen, főleg a Pinka völgyében találhatók. Feltűnően sok szilárd falú és fedelű kápolna állt már ebben az időben a vármegyében. A kápolnák anyagáról adott információk így oszlanak meg (falazat és tetőzet): fából 15 db. (egyik szentélye falazott); fából, szalmával fedve 3 db.; fából, zsindelyezett 3 db.; falazott 7 db. (egyiknek csak a szentélye falazott, különben fából van, egy másik szentélye boltozott); boltozott 4 db. (egyiknél csak a szentély boltozott, különben fából van); falazott, zsindelyezett 2 db,; falazott, cserepes 13 db.; kő 4 db.; kő, cserepes 6 db.; tégla, szalmával fedett 1 db. 27 27. A kápolnák anyaga szerint: a.) fa (egyiknél a szentély falazott): Bándoly, Eisenhüttl, Hájgroben (= Heugraben), Szentkút, Strem, Stinatz, Grabenschachten (= Grafenschachten), (Pető)Mihályfa, (Kerkás)Kápolna, Sárvár, Csénye, Füsztű, Darás Porpác, Czomaháza, Muraszombat; b.) boltozott (egyik fából, falazott; másik falazott): Pecöl (falazott, boltozott), Nagycsömöte (falazott), Velem, Sárorszék (= Kotezicken); c.) falazott (egyik fából, s csak a szentélye falazott): Mérem, Pinakfeld, Interschützen, Mariasdorf, Aschau, Strem (szentélye falazott, különben fából van), Pecöl (boltozott); d.) kő: Rohonc, Csatár, Sótony, Cséke (Csejke) (= Eisenberg); e.) kő falú, cserepes: Gencs, Ják, Rakicsán. Felsőlendva (két kápolna!), Longecsail (= Langeck); f.) tégla fal, szalma tető: Nagyfáivá; g.) fa fal. szalma tető: Kustanóc, Podler (Polányfalva), Kisrákos; h.) fa fal, zsindely tető: Kukmér (= Kukmir), Ullersdorf, Lakhegy (ma: Dénesfa); i.) falazott, cserepes: Kőszeg, Ják, Nagyfáivá, Minimarof (Minihof-Libau), Pinkafeld, Viellersdorf (= Willersdorf), Németújvár, Németkeresztes, Pornó, Pokol, Monyorókerék, Vanecsa, Kertres; j.) falazott, zsidelyes (mindkettő boltozott): Nagycsömöte, Pecöl.
