Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

HORVÁTH Sándor: Keresztek, kőképek, kápolnák Vas vármegyében

5. kép. Avassurányi Nepomuki-kápolna. Fotó: NAGY Endre, 1987. A mai útmenti kápolnák zömében a barokk stílusjegyeit viselik magukon. Mint a vassurányi Nepomuki-kápolna. Hosszúperesztegen a Kodó patakot - a „Kishidnál" található kápolna miatt - „Szentjánosnak" nevezik a helybeliek, de a hídtól nyugatra már csak „Szenyegetőnek" mondják, mert még az 1960-as években is égettek arrafelé faszenet a kovácsok. Míg a felsőcsatári Mária-szobor csak ajtó nélküli „palástot", kápolnát kapott, addig ez ajtóval zárható. Benne néhány szék vagy kis pad is elfér. „Az ötvenes évek elejéig - írja a falu monográfusa - májusi estéken legalább annyira hangulatos, mint ájtatos utániakat szoktak itt tartani, de a Rákosi-féle sötét korszakban a vallásüldözés miatti félelem - s talán adminisztrációs intézkedés is elsorvasztotta a népi hitéletnek ezt a hagyományát. Ma már Szent János szobra sincsen ott a vízparti kápolnában."

28 A 18. században épült, jellegzetes, barokk kápolnában áll Vassurányban egy patak kishídjánál Nepomuki Szent János szobra (5. kép). A kápolna kialakulásának mintegy a lépcsőfokát jellemzi a felsőcsatári Máriakápolna. A régi kőoszlopot lenyesték, s kápolnát emeltek fölé, annak az „oltárára" állították a Mária-szobrot. A szobor - egyébként - a második legrégibb, adatolható falusi szabadtéri alkotás Vas megyében: a szobor fenntartására 1686-ban tett alapítványt Tallián Eleonóra úrnő.

29 A helyi szájhagyomány szerint valaha melléje 28. R KOVÁCS Imre 1990. 8. 29. Templomi számadások. Kegyes alapítványok kimutatása. 1914. 1. kötet (Szombathelyi Püspöki Levéltár) - A nagynardai plébánia anyagánál.