Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)
NAGY Zoltán: Körmend belváros kézműves házainak népi építészeti tanulságai az 1826., 1834. évi tűzkár-jegyzőkönyvek és más kiegészítő források adatai alapján
Hogy konyhavigyázók valóban működtek is, azt egy 1810-ből származó kézírásos forrásból ismerjük. 4 ' Kis rongált, foszlott papírlapokra írta a helyszínelő észrevételeit, többnyire német, részben magyar nyelven. Érdemes néhány részletet idéznünk belőle: „Sifter József konyháját magasabbra kell venni, láng fogót kell csinálnia, a kemencét a tavasszal el kell hányni. Huttar Henriknél a BELSŐ DESZKÁT A KÉMÉNYBŐL KI KELL VENNI, A HÁTSÓ KONYHÁBAN LÁNGFOGÓ KELL.Gábler Józsefnél: belső deszkája a kéménybül el tiltatott... Sránkovits Józsefnél: kemencéjében nem lehet sütni, míg meg nem sároztatik, a tavaszra pedig el hányatik, LÁNGFOGÓ is kell. Rajkovits Józsefnél: lángfogó kell a hátusló szobáhol. Városháza: lángfogó kell a hátulsó szobánál, az elsőnél is reparálni kell." Az 1816. évi nagy tűzvész a bevezetett óvintézkedések ellenére is bekövetkezett, melyet követően immár Batthyány Fülöp herceg ad ki 1817 márciusában újabb rendtartást. „Körmendi Városi Lakosoknak mostani szomorú sorsát szivére vévén... a nagyobban megkárosodott, s szűkölködő szegény elégettek számára 2000 forintokat fel osztatni, utóbb a Téglaégetéshez szükséges fundust is kegyesen reselválni méltóztatott... Leginkább szükségesnek találta az elégett szoros utzáknak szükséges szélességét, és egyenességet megszereztetni, némely leégett házak pedig, melyek úgyis helytelenül építettek fel, újonnan való veszedelmes felépíttetésit meg nem engedni és eltiltani, s ugyanezért az ennekutánna újonnan teendő épületekre nézve a következő rendtartásait a Városi Lakosoknak sinór mértékül kiadatni kegyesen elrendeltetett: 1. Hogy az elégett házak az már kijelölt és szabott Léniában építtessenek. 2. Hogy azok, kiknek házaik egészben elégtek, ha tehetségök meg engedi, Téglábul és Cserép sindelyre az UTZA HOSSZÁBAN tegyék Épületeiket. 3. Kiktül pedig jó matériáiéból épületet tenni ki nem kerülne, épületeket nem az utca hosszában, hanem a FUNDUS HOSSZÁBAN emeljék, ha lehetséges legalább TŰZFALRA ÉS KÉMÉNYRE építsék. 4. Fából, vagyis SÖVÉNYBŐL Épületet tenni senkinek szabad nem lészen, minthogy az HAZAI TÖRVÉNYEK ÁLTAL IS MEG TILTVA VOLNA, hanem ahol lapossabb a FUNDAMENTUM TÉGLÁBÓL, FÖLLÜL PEDIG MÚRBÓL TÉTŐDJÖN. 5. Semminemű Épület, HÁZ, Pajta, Kamara, vagy Istálló a Szomszéd házak mellé ne tétödjék.egy szóval... Senki a Körmendi Polgárok közül ennek utánna a fő Méltóságú URADALMI MÉRNÖK ÚR, s Tisztség HÍRE ÉS ENGEDELME NÉLKÜL valamely új Épületet annak el döntése terhe alatt tenni ne bátorkodjon. " A2 41. MOL: Batthyány es. It. P 1322. 182. sz. Községi iratok, Körmend 120. cs. „Konyha vizsgálók" feljegyzései 244-252. 42. Körmend város regulátiója. Lásd. 40. sz. jegyzetet.
