Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)
NAGY Zoltán: Körmend belváros kézműves házainak népi építészeti tanulságai az 1826., 1834. évi tűzkár-jegyzőkönyvek és más kiegészítő források adatai alapján
mind a tüzeknek tovább menését, s mind az ajtók és padiások beégését. 5. Minthogy a tüzet vizes petmetekkel (sic) is igen lehet oltani, az is harminc legyen, és azokká! szűcs, szíjgyártó, lakatos céh és akárminévvel nevezendő céhben lévő mesterek legyenek,oltalmazzák az ép házakat, kik a tűz körül vannak, kivált MERRE A SZÉL FÚJ... 6. A varga és gombkötő céhek pedig vízmérő horgokkal és vödrökkel tartoznak a tűzhöz közel lévő kutak és toknál (!) jelen lenni és megszűnés nélkül vizet meríteni. 7. Tisler, képíró és faragó, úgy a gerencsér céh is vízhordó saitárokkal a tűzhöz vizet hordani (köteleznek)... 9, A céhbeli, úgy más parasztácsok és famívesek... halászok... és a köznép pedig akár férfiú, akár asszonynép légyen, mind csak sajtárokkal és vödrökkel jelenjenek meg." Ezt a szervezett oltást csak úgy tudjuk elképzelni, ha feltételezzük, hogy a korábbi publikációktól eltérően nem 80-90, hanem lényegesen több kézműves élt a városban. Újabb kutatásaim eredményeként ez be is bizonyosodott, mert név szerint ismerünk 1757 és 1762 között 275, 1828-ból az összeírás évanyagának anyakönyvi adatokkal való összevetése után 276, míg 1857-ben is legalább 275 főt, akik teljes egészében vagy kiegészítő foglalkozásként iparűzőként céhekbe tömörülve könnyen mozgósíthatók voltak. 39 Az 1816. december 4-i katasztrofális tüzet megelőzően Batthyány Lajos a város életét szabályzó rendtartást tesz közzé, mely több pontban is foglalkozik a tűz megelőzésével 40 „11 .. .rendeltessenek a város által ahoz értő két konyha vizsgálók is, akiknek tudniillik kötelességek lészen minden holnapban egyszer a konyhákat és kéményeket (!) megvizsgálni, ha valahol valamelly tisztátalan konyhát találnának, azon gazdát mindannyiszor egy forintban büntesseék. Ha ollyan konyhát találnának, ahonnéd könnyen tűz támadhatna.a tüzellést akkor minnyárt eltiltsák ugyan is a büntetés 4 forint mind annyiszor, a mennyiszer tüzet rakni bátorkodnék ... hogyha az idő alkalmatos lészen két hét alatt tartozzék más konyhát föláliíttani (!), ha pedig nem cselekedné.., az ebbéli konyha elhányassék. 12. Nagy szeles időkben az étzakai vigyázók, úgymint az óra kiáltók eimulaszthatatlanul a várost megjárják és fönt szóval kiáltsák, hogy minden Gazda és Gazdaasszony a tűzre vigyázzon, MINDEN HÁZ ELŐTT EGY KÉT SAJTÁR VÍZ KITÉTESSÉK, aki ezt elmulasztaná, hasonlóképpen 4 forintra megbüntessék. 13. Mint hogy gyakor tapasztalásba tudva légyen az is, hogy a pipaszárbul sok veszedelmes tüzek támadtak, tiltva lészen ezentúl ugyan is 4 forint vagy 12 pálcza büntetetés alatt hogy senkinek a városiak közül a konyhán és szobán kívül dohányozni szabad nem lenne. Nemkülönben a kendert, vagy is lent KEMENTZÉBEN ÉS KÁLHÁN száríttani ugyan így 4 forint büntetés alatt tiltva lészen, Valószínűleg külön tűzrendészeti szabály is csatlakozott a rendtartáshoz, mert a 16. pont kimondja, hogy „ezen és a tűz veszedelme eránt tett rendelkezéseket... minden kántorban a városnak gyűlésén" fel kell olvastatni, 39. NAGY Zoltán 1994. 391-393. Táblázat: Az 1757 és 1876 között Körmenden élt kézműves mesterek és legények számának iparcsoportonkénti megoszlása (1757-1762, 1828, 1857, 1876). 40. MOL: Batthyány es. It. P 1322. 182. sz. Községi iratok, Körmend 120. cs. Körmend mezőváros Regulátiója 1817. máj. 10. 316-318.
