Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

BALÁZS György: Malmok a Kisalföldön

12. kép. Pozsonyeperjesi malom belseje. FILEP Antal felvétele. 1965. szítendő."

35 (10. kép) Hasonló a pozsonyeperjesi (11. és 12. kép) és hasonló lesz a jókai malom is. A jókai malmot is a múlt század végén tették „szárazra", 1916-ban felújították, a 30-as években hengerszékessé, és ezzel egy időben kétszintessé alakították, s a felvonószerkezetnek egy kiugró részt magasítottak a tetősík fölé. Az 50-es évekig működött, mint a többi malom a Kis-Dunán. A tőkési malomnak csak a vízikereke van a vízen, a malomépület a parton áll, s a forgómozgást közlőmű közvetíti az őrlőszerkezethez. Ezek a malmok egytől egyig hajómalmok voltak egykoron, a múlt század végi folyószabályozások során lett kisebb a víz a Kis-Dunán, s a kereskedelmi hajózás fellendülésével, a gyakori panaszok miatt akarta a hatóság megszüntetni a hajómalmokat. Csupán Tallós környékén Patonyig 6 hajómalom volt még 1940 körül, a csallóközi oldalon pedig szintén Tallós területéhez tartozott 5 hajómalom.

36 A találékony molnárok ezért a partra, illetve partközeibe tették 35. GÁGYOR József 1979. 9. 36. GÁGYOR József 1979. 6.