Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

BALÁZS György: Malmok a Kisalföldön

13. kép. Nóvák Sándor nagy-födémesi malmának terve 1896-ból. (A dunaszerdahelyi múzeumban található eredetiről másolta FILEP Antal 1965-ben.) 14. kép. „Gabriely-malom szakaszán hossz- és keresztszelvény a tőkési kis Duna-ágban' 1890. (A dunaszerdahelyi múzeumban található eredetiről másolta FILEP Antal 1965-ben.) a malomházat (cölöpökre, mint a régi cölöpös malmokat, lásd 34. sz. jegyzetpont), s a vízben csak a nagykerék és a nagytengely végét tartó, cölöpökön nyugvó állvány maradt. A vízikerékre egy, a Kis-Dunát átfogó rőzsegát terelte a vizet. A malmok és a vízszakasz szelvényét, a rőzsegát metszetét a 13. és 14. képek jól mutatják. A vízfolyásban szegény vidéken sem egyből száraz- vagy szélmalmot építettek: „Landhoffer Mihály ravazdi szárazmalomba levő részes Molnár által be adott folyamodás" (1835-ből) szerint a „Magyalosi és Kis Tariányi csekély forrásokat egybe húzván" szeretne annyi vizet nyerni, hogy malomcsatornába vezetve vízimalmot működtethessen vele. A terv egy szitás és egy parasztőrlésre való két pár köves, felülcsapott malmot ábrázol

35 (15. kép). 37. Pannonhalma, 97/1835. 1-5. a. Az adatra FÜLÖP Éva hívta fel figyelmemet.