Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)
BALÁZS György: Malmok a Kisalföldön
Hajómalmok A hajómalmok a legismertebbek a szakirodalom számára, hiszen CZIGÁNY Béla hatalmas munkával az 1960-as években monográfiát írt a Győr megyei hajósmalmok történetéről, néprajzi vonatkozásairól, s malomkatasztert készített. 23 Ezek a parttól, vízállástól független malmok a számtalan ágra szakadó, gyors folyású, kavicsos talajú Dunán terjedtek el leginkább. A hajómalom első említése a 13. századból, Budavár környékéről való. Nagy előnye, hogy a vízenergia kihasználásában nincs tehetetlenségre kárhoztatva: a víz folyásának kedvezőbb feltételeit választhatja, sodrásba állhat, kiköthet stb. Lassúbb szakaszokon, örvénymentes helyen álltak, korábban fa szeghez, ún. cö/rhöz fa lánccal kikötve. Mária Terézia 1772. évi rendeletét követően csak vasmacskához, vaslánccal lehetett kikötni. 1527 óta az „Élelmezési Hivatal" szorgalmazta a nyugati szerkezetű malmok meghonosítását, amelyek aztán a Dunán jelentek meg először. 1632. december 6-án Sennyei István győri püspök, mint földesúr adta ki céhlevelüket: „Ha valaky az Molnár Mesterségét megh akarna tanulny bátor Nemet legen, avagy Magyar, Horváth, "Czézh" avagy akarminemő Nemzetség, ezek mindeneknekelőtte az eő Nemzetség leveleket az Bőchületes Czech eleyben előhozzák; és az megh lévén senky őket eő közülük ky Né rekesszék." 24 A győri hajómolnárok Győr-Szigetben, a szigeti hídfő felső részén lévő lapályos helyen telepedtek le. A céh felvirágzása a török kiűzése, a szatmári béke megkötése után kezdődött meg. Az 1715. évi összeírás adtai szerint a Győri-Dunán 22 malom, Gönyű határában 30, a Szigetközben Medve határában 2, Vének mellett 3, Gönyű mellett 1, a Győr-szigeti molnárok kezén 8, a pinnyédiekén 6, a zámolyi határban 1, Nagybodak mellett 4, Dunaremeténél 2, Somorja és Szunyogdi határában 4-4, Csicsón 1 és fél, Dunaremeténél 2 és háromnegyed nem földesúri, adózó malom volt. 25 1743-ban Győr szabad királyi város lett, felszabadult a káptalan földesúri joghatósága alól. A kisbodaki, lipóti, ásványi, medvéi, öttevényszigeti, soproni és nagybajcsi molnármesterek megalakították a Pozsony és Győr vármegye Szigetközi Molnár céhet 26 (4. kép). Szép számmal voltak hajómalmok kisebb településeken is. így például a Mócsi (Dunamocs, ma Moca) révben működő molnárcéh egyezsége a Mócsi földesúr Takátsy András tiszttartójával 1713. év március 16-án megemlít 15 molnármestert. Dunaradványon 30-35 hajómalom üzemelt, még az 1930-40es években is működött 5 közülük. 27 23. CZIGÁNY Béla 1962., 1963., 1965., 1967., 1970. 24. CZIGÁNY Béla 1962. 97-116. 25. CZIGÁNY Béla 1963. 208-209. 26. CZIGÁNY Béla 1963. 209. 27. NYITRAI Dezső 1979. 30.
