Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

BALÁZS György: Malmok a Kisalföldön

6. kép. Győri hajómalom ábrázolása 1862-ből. (Szemethy Ferenc céhjegyző rajza, részlet.) A dunai hajózás sokáig csupán Győrig terjedhetett, amely így jelentékeny kereskedő várossá fejlődött: Győr fölött a kanyargós, szigetek között folyó Duna mentén nem volt alkalmas vontató út, ráadásul a víz nagy sebessége miatt mindenféle manőverezés is akadályokba ütközött. Az Ausztria felé irányuló hajóforgalom így csupán esetleges volt a 19. század 30-as éveiig.

28 1831-ben indította meg rendszeres hajóforgalmát az „Első cs. kir. Szabadalmazott Duna-gőzhajózási Társaság" Bécs és Pest között. Ez egy csapásra megváltoztatta a dunai hajózás helyzetét, s hatással volt a dunai hajómalmokra is: ettől kezdve évtizedeken keresztül panaszolják a hajómolnárok a gőzhajók kártételeit.

29 Ezzel egyidőben indult meg a Duna felső szakaszának szabályozása, 1832-ben a Pozsony-Gútor közötti, 1837-ben pedig a GútorVének közötti szakaszon. Ennek során igyekeztek egységes medret kialakítani, a főmedret sarkantyúk beépítésével összeszorítani, s így a hajózás részére szükséges medermélységet biztosítani.

30 28. KÁROLYI Zoltán 1973. 167. 29. CZIGÁNY Béla 1967. 235. 30. KÁROLYI Zsigmond 1973. 167.