Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

BALÁZS György: Malmok a Kisalföldön

Sabaria vízzel való ellátása volt, de feltételezik, hogy már ekkor malmokat is telepítettek rá. A Gyöngyös csatorna Pecöltől a rábai torkolatig tartó szakaszát a tatárjárás után építették, a középkorban több mint 20 malom működött rajta.

19 A Marcal medrét is sok rőzsegát fogta át, így felső völgye elmocsarasodott. A Marcalt szabályozó munkálatok során a völgy két szélén, a folyóval párhuzamosan két csatorna épült, amelyekre három malom is települt.

20 A Bakonyszentlászló határában eredő, 46 km hosszú Bakony-ér alsó szakaszának szabályozására a rajta lévő több malom tulajdonosainak ellenállása miatt csak 1950-51-ben került sor. A 33 km hosszú Csángota-éren, amely Mórichidánál ömlik a Marcalba, 29 malom működött. Szabályozása 1940-ben indult meg, 1957-58-ban készült el. A Gerence-patak Malomsoknál éri el a Marcalt, 7 vízimalom működött rajta, szabályozása 1941 -42-ben készült el. 13 malom volt a Bittva-patakon, 9 a Hajagos-patakon, előbbit 1933ban, utóbbit 1942-43-ban szabályozták.

21 A Rábcán a szabályozás előtt 4 vízimalom volt (Bősárkány, Kapi, Réti és Börcs), a Rábán 58 olyan malom, amelynél a duzzasztást rőzsegátak biztosították. A Fertő-tó és a Hanság között a középkorban árkot ástak, részben a víz levezetése érdekében, részben pedig a két víz közötti szintkülönbséget kihasználva, malom hajtására. Ezt a Hanság lecsapoló csatorna 19. század eleji kiásásakor Pomogy és Sarrod között talált malom nyomai igazolják.

22 A Kisalföld majd 600 vízimalmából hírmondó is alig maradt. Helyreállított, látogatható műemlék a velemi vízimalom, a Kőszegi-hegységben. A fertőrákosi malom turistaházzá átalakítva, néhány elemét megtartva utal egykori mivoltára. A fertőendrédW a századfordulón turbinássá átalakították, majd a két háború között mág áramot is termelt, motort is vásárolt hozzá tulajdonosa. Az államosítás után állt le, s lassan tönkrement. A röjtökmuzsaf\, régi alapokon álló malom jó állapotban vészelte át az elmúlt időszakot, amikor is turbinássá átalakították, s még az 50-es években is őrölt. Tulajdonosa ennek is, mint az endrédinek elhalt, újabb gazdája nemigen akad, aki gondját viselné. Néhány malomépület még ma is megvan, hiányos berendezéssel, vagy teljesen üresen (gyórói malom, baboti egyik malom). 19. KÁROLYI Zsigmond 1973. 199. 20. KÁROLYI Zsigmond 1973. 201-202. 21. KÁROLYI Zsigmond 1973. 202. 22. KÁROLYI Zsigmond 1973. 190.