Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

DOMINKOVITS Péter: Kisnemesi lakóházak, gazdasági épületek Győr megyében a 19. század első felében

zett irtáseredetű „ültetvény", a határban több töredék ingatlan, s a felpéci nemesek által átbirtokolt, legelőből szőlőheggyé alakított Hali-hegyen pincés szőlő alkotta a gazdaság „fekvő" részét.

22 E lakóépületek a megye legnagyobb curialista községének tipikus épületei voltak; Csáfordi Tóth Imre 1814. évi curia becsűjében hasonlóképp náddal fedett, ágasfás-szelemenes tetőszerkezetű házat jegyeztek fel, melynek kamráját tulajdonosa mészáros mesterség űzésére használta. Falazata sárfal volt, padlását lesározták. 1832-ben Farkas György felpéci curialista nemes szoba-konyha-kamra osztatú, ollóágas-szelemenes tetőszerkezetű, 25 öl hosszú háza is náddal volt fedve, 2 rekesztéses padlását lepadlózták. A háztetőn „kémény fészekkel". A szobában az ún. „töméskályha" melegített, a konyhában „kemence katlanokkal" szolgálta a házimunkát, főzést, sütést.

23 A kisnemesi lakóházaknál viszonylag ritkán jelzik a pitvart. 1834-ben a patasi Kis Miklós kapubálványokkal ellátott, sövénykapus, sövénykerítéssel körbevett belső telkén a vagyonbecsléskor feltüntették a ház részét alkotó pitvart.

24 Az esetek többségében az összeírok tán oly természetesnek vették, hogy feltüntetésétől elálltak, avagy az ingóságok, szoba-konyha-kamra feltüntetésekor ezt a teret nem volt érdemes lejegyezni. Örökhagyások esetén a házak olykori megosztását már korábban is jeleztem. Most a felpéci curialista Csonka Mihály özvegye, Hrabovszky Róza 1800. április 6-ra dátumozott 18 pontos végrendelete nyomán az épületegyüttes megosztására hozok példát. A vagyonosztályból - az épületek megosztásából is - egyaránt részesültek a fiágak és a leányágak. A felpéci residentionalis ház első szobáját -a hozzá tartozó asztalokkal, padokkal, hátas székekkel, kendőtartóval, tükörrel, fogasokkal, edényekkel egyetemben - János fia kapja. István fiáé a hátsó szoba - hasonló mobiliákkal -, s az épülethez tartozó kamra, istálló, akol, pajta, szekér, miként a telek is, a két fiú közös tulajdona. A végrendelet a konyha használatáról nem tesz említést, valószínű azt is közösen használták. Éva leányáé Felpécen - az özvegyasszony saját vagyonát képező - Hrabovszky Imre és Falaky József szomszédságában lévő ház, míg Erzsébeté a kispéci beltelek, de csak oly feltétellel, ha annak árát a közös vagyonból az ott lakó zsellérnek megadja. Ingatlanait - köztük a felpéci hegyben lévő pincés szőlőbirtokot - fiaira hagyta.

25 Széles körű, zömmel recens anyagon nyugvó adatgyűjtése, kutatássorozata után FILEP Antal e kisnemesi lakóházak levéltári forrásokon nyugvó vizsgálatához is alapvető fontosságú megállapításokat tett. A szoba-konyhakamra/szoba alapegységekből álló kisalföldi lakóházat azzal szerves egység23. GyLtvsz. ir. 157. cs. No. 823., uo. árvaügyi ir. No. 233. 24. GyL árvaügyi ir. No. 263. Győr megye kapubálványairól: PÁLOS Ede 1906. 173-175., 185187., 189. Nógrád megyében is csak a források csekély száma emlékezik meg a pitvarról, tornácról: PRAZNOVSZKY Mihály 1981. 132. 25. GyLtvsz. ir. 196. cs. No. 1695.