Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)
TAKÁCS Miklós: Falusi lakóházak és egyéb építmények a Kisalföldön a 10-16. században (Kutatási eredmények és további feladatok.)
som tárgyához is szorosan kapcsolódik a pozitív ellenpélda: FILEP Antal azon értekezései, amelyben máig ható érvénnyel meghatározta a kisalföldi, késő középkori és kora újkori, falusi építkezés fő jellegzetességeit. 13 E munkák ugyanis azonos figyelemben részesítik a Kisalföldnek a Dunától délre, illetve északra fekvő részeit is. Az elemzett nagytáj politikai széttagoltsága azt is jelenti, hogy az egyes nemzeti régészeti iskolák eltérő elvei és hagyományai alapján feldolgozott telepfeltárásokat kell egymással összehasonlítani. Mivel Ausztria legkeletebbi csücskében, a Fertő-tó közelében eddig még érdemleges középkori telepkutatás alig folyt, 14 nagyobbrészt a szlovák 15 és a magyar 16 régészek által összegyűjtött adatokat tudtam felhasználni elemzéseimhez. Egy eléggé negatív vonatkozásban sajnos nincs különbség e két kutatás közt. Mindkét állam régészei elég gyakran teszik közzé késve vagy hiányosan ásatási eredményeiket. 17 így a kisebb leletmentések esetében a feldolgozás helyett sokszor csak néhány szavas leírás jelenik meg, a nagyobb munkálatok esetében pedig sajnos elég sokan megelégszenek egy rövid, előzetes közléssel. 18 13. FILEP Antal 1970. 327-349.; FILEP Antal 1973. 311-356. 14. A Fertő-tó környék', azaz észak-burgenlandi középkori telepkutatás - főként terepbejárások, illetve az egyes szórványleletek lelőkörülményeinek tisztázása - összesítő értékelése még nem készült el. Ezek leírását lásd a FÖ köteteiben: például 19. 1980. 585-587.; 20. 1981. 552-553.; 21. 1982. 311.; 22. 1983. 321.; 23. 1984. 317.; 24/25. 1985/1986. 339.; 26. 1987. 261.; 27. 1988. 229.; 28. 1989. 265. 15. A szlovákiai telepásatások adatait összefoglalta: HABOVSTIAK, Alojz 1975. 297-304.; HABOVSTIAK, Alojz 1985. 5-251.; HABOVSTIAK, Alojz 1988. 673-700.; HABOVSTIAK, Alojz 1989. 7-19. 16. A Kisalföld déli, a mai Magyarországhoz tartozó részén még nem készült HABOVŐTIAK, Alojz összefoglalásához hasonlítható áttekintés. A régebbi feltárásokról, terepbejárásokról tájékoztat: SZŐKE Béla 1955. 86-90.; MITHAY Sándor 1956. Az újabb kutatások nagyobb részéről pedig csak a Régészeti Füzetben megjenelt rövid összefoglalások alapján étesülhetünk. 17. E tényállást szemlélteti az, hogy a többszáz magyarországi Árpád-kori falufeltárás közül alig húsz-harminc esetében jelent meg az előzetes jelentésnél részletesebb közlés, amelyben nemcsak egy válogatás, hanem az összes feltárt objektum alaprajza és leletanyaga is megtalálható. A hiány különösen a nagy alapterületű feltárások esetén szembeötlő. A legfontosabb teljesen közölt, nagy alapterületű feltárások (BÓNA István 1973; KOVALOVSZKl Júlia 1980; SZABÓ János Győző 1975) földrajzilag sajnos mind a Kisalföldtől keletre fekszenek. A szlovák régészek valamivel részletesebben publikálják ásatásaikat, de teljes anyagközlések itt is csak az egészen kis felületű vagy kevés objektumot eredményező feltárások (például Bajcs-Farkasd, Bogya-Alsógellér, Magyardiószeg) esetében jelentek meg: TOÓIK, Anton 1964.5-151.; TOÖIK, Anton 1992. 5-248. Továbbá a szlovák régészek körében is általánosan elterjedt az objektum- vagy leletválogatás a teljes forrásanyag publikálása helyett. Ilyen például a térség Árpád-kori leleteinek első áttekintése is: HABOVSTIAK, Alojz 1961.451-481.; vagy több nagyszabású leletmentés (Komját, Nagysurány-Kisvárad, Patpuszta) földolgozása is: SALKOVSKY, Peter-VLKOLINSKÁ, Ivona 1987.127-170.; TOÖIK, Anton 1981.139-152.; BIALEKOVÁ, Darina 1958. 388-403.; CHEBEN, Ivan 1987. 307-326. 18. Az ilyen közlések „formai kerete" a Régészeti Füzet, illetve az AVANS. A kettő összehasonlításából a szlovák folyóirat fölénye egyértelmű a valamivel részletesebb leírások, illetve az ábrák közlése miatt. Lásd például HANULIAK, Milan 1980. 82-84.; KUZMA, Igor-OZDANI, Ondrej-HANULIAK, Milan 1983. 143-145.; stb.
