Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

Hoffmann Tamás: "Felnémet ház" - "pannon ház" és vidéke

Amennyire a hiányos információkból rekonstruálható, a történet a horvát falvakban is lejátszódott - elsősorban a Száva és a Dráva között. Szlavónia, Kroacia falusi házai tehát olyan típusúak, mint a dél-dunántúliak. Meglehet a nyugati horvát övezetek, amelyek a szlovénekkel határosak és a szubalpín régióba húzódnak, már eltértek ettől, ezeknek lakói a tőlük nyugatabbra élők építkezési szokásait utánozták, ami egyrészt az épületek tömegében hozott jelentős változást, másrészt sokhelyütt megtartotta a kezdetlegesebb fűtésrendszereket. Úgyhogy itt a füstösház és a füstöskonyha még a 18-19. században is teljesen általános maradt. Érdekes, hogy a horvát népterület déli, délnyugati övezetében, továbbá az Isztriai-félszigeten és az Adriai-tengermellék, tehát a Dinári-alpok délnyugati lejtőin már egy egészen más kép tárul szemünk elé. Itt a Velencének hódolt kikötők lettek a középkori kulturális élet gócai. Az emeletes toronyház, melynek földszintje kamra és istálló (néha pedig konyha és istálló), emelete pedig konyha és alvókamra (más változatban alvókamrák párja) lett a középkor vége óta a divatos lakóépület a tengerparton és a városi befolyás alig 100 km széles övezetében. Itt tehát nem a közép-európai eredetű urbanizáció hatott falun. A kikötővárosok vonzáskörzetében a dél-európai lakásnormák átvétele vált az építészettörténet eseménysorozatává.

8 Mindez még annak előtte történt, hogy az Ottoman terjeszkedés alapvetően átalakította Délkelet-Európa népeinek demográfiai, gazdasági és szociális történetét. Kétségtelen, hogy a magyar és a horvát területek gazdasági és kulturális kapcsolatai a középkorban magasabb életszínvonalat, jobb életminőséget biztosítottak a falusi lakosságnak, mint Bosznia, Montenegro és Szerbia hegyvidékeinek köztörténeti tényei. Másrészt azt sem szabad a falusi lakásviszonyok krónikájának írásakor szem elől téveszteni, hogy ezekről a szegényebb, gazdaságilag gyengébben fejlett övezetekből a 15-18. század között több hullámban is érkeztek áttelepülők a tőlük nyugatabbra húzódó területekre. Nem egy néphullám a pannóniai tájra zúdult, fel egészen a Bécsimedence széléig. Fehér foltokat töltöttek ki a térképen és természetesen sok mindent magukkal hoztak, majd egy ideig továbbra is fenntartottak azokból a szokásokból, az élet mindennapi újraalkotásához szükséges kellékekből, amelyekkel a mai kutató már értetlenül áll szemben, legalábbis, ha kíváncsi természetű.

9 8. JAJNCEROVA, Kata 1898. 103-124.; MERINGER, Rudolf 1900. 247-290.; Das Bauernhaus, 1911.; TRUHELKA, J. 1935. 203-208. és 294-298.; KOJIC, Branislav 1949.; MEGÁS, Georgios A. 1951.; BEJTIC, Alia 1952-53. 229-297.; CVETKOVA, B. 1955. 459-518.; MILICIC, Mirko 1955.; FREUDENREICH, Aleksandar 1962.; CELIC, Dzemal 1963. 39-43.; DEROKO, Aleksandar 1964.; FREUDENREICH, Aleksandar 1966. 93-101 .;FROLEC, Václav 1966.; KOZSUHAROV, Georg 1967.; KADIC, M. 1967. 32. skk.; STANCEVA, MagdalenaKRASTANOVA, Kipriana 1967. 129-142.; SIMUNOVlC. Zorica 1971. 20-26.; FREUDENREICH, Aleksandar 1972.; ÔIMUNOVlC, Zorica 1973. 115-122.; STANCEVA, Magdalena 1975. 244-282.; BENC-BOSKOVlC, Katica 1977. 53.; SESTAN, Ivica 1978. 63.; DUNIC, N.-SlMONOVlC, Zorica 1979. 5-34.; GOTTHARDI-PAVLOVSKY. B. 1979a. 281-308.; GOTTHARDI-PAVLOVSKY, B. 1979b. 319-372.; BRAMMER. A. 1982.: GOY, J. R. 1989.; SCHUBERT, Gabriella 1989. 40-55. 9. MATL, Josef 1973.; JELAVIC, Barbara 1983. 39-169.; SCHIER, Bruno 1932.