Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)
Kerecsényi Edit: A tüzelőberendezések változása Dél-Zalában a 19. században
„Fekete mives fazokasok Ft kr. ... Egy vörös közönséges kálha - 1,1/2 Leg nagyob kálhánakföll rakásátul - 60 Kissebbkálhánakföll rakásáért - 40 Kálhában való öreg fazék - 5 . . . Egy zöld mázos kálha közönséges föl rakásával együtt táblákbul álló 8 Mázos mives fazokasok ... Egy zöld kálhának kiben 120 darab vagyon föll rakásátul - 85 Kissebbzöld kálhánakföll rakásátul - 75" Összehasonlításként idézek az 1813. évi árszabásból is, ami bizonyos tekintetben részletesebb ugyan, de a "feketemíves" és "mázasmíves" készítményeket nem sorolja fel külön: 27 „Fazokasok Ft kr. ... Egy kályha felrakásáért a Rakató kenyerén - 36 Egy közönséges legnagyobb Kályha felrakásával együtt 2 30 Egy közönséges középszerű Kályha felrakásával együtt 2 15 Egy közönséges kissebb Kályha felrakásával együtt 2 Egy mázotlan Kályha fiók - 2 Egy középszerű kupás zöld mázos Kályha felrakás nélkül 4 Egy mázos Kályha fiók - 4 Egy mázos Kályha allához való ugy nevezett dupla - 6 Egy mázotlan Kályha allához való ugy nevezett dupla - 3 Egy mázotlan Tsipke - 1 Egy mázos Tsipke - 2" A már használt szemeskályhák értékéről a hagyatéki leltárak nyújtanak információt. Az 1852-ben Zalakoppányban elhunyt Budai István és Nyitrai Anna hagyatékának árverése pl. azért tanulságos számunkra, mert megtudjuk belőle, hogy egy szétbontott cserépkályhát 5 Ft-os kikiáltási ár után 6 Ft 03 kr-ért adtak el, egy vaskályhát viszont 8,03 Ft-ért. Ugyanakkor a "kettős konyhaajtó", valamint számos cserépedény igen olcsón kelt el, bizonyos vasfazék azonban 10 Ft 30 krajcárért! 28 A népi műemléki felmérések során vizsgált füstöskonyhás házakban használatban lévő cserépkályhát csak elvétve találtam. Másokban viszont melyek konyháját időközben modernizálták - több is állt még. Valamennyi jellegzetes példánya volt a nyugat-dunántúli nagytáji, 19. századi cserépkályháknak. 29 Főbb jellemzőik: 50-60 cm magas, tömésfalú, ritkábban téglázott szélű és sárral tapasztott, fehérre meszelt talapzaton állnak, melyen az első sort téglalap alakú táblákból álló, gyakran domború mintázatú csempék képezik. 27. A mesteremberek . . . bérének tekéntetes nemes Zala vármegyében . . . megállapétott limitátiója. 1813. ZML vegyesnyomtatványok gyűjteménye. 28. OL Batth. Cs. It. P. 1322. Rsz. 178/2. 1706-1875. 29. A szentgyörgyvölgyi fazekascéh pecsétjén (1857) is gombostetejű cserépkályha látható.
