Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

H. Csukás Györgyi: A mernyei uradalom épületei a 18-19. században

stf. <_:_ fe4 4% 4Hi •F 4= cXft/lllAAr 4^ t)ío 4^ ! I 9S. r zc

i se cía-in_í\Aív Szoùa i X3 20. kép. A Mernyei Uradalom cselédházainak mérnöki felmérései (Bereczky Sándor uradalmi mérnök felmérései 1892-ből). SmL. ML. Tervrajzok 1870-1943, 995. doboz. A sokféle ismert cselédháztípus közül a mernyei uradalomban a tornácosok váltak közkedveltté, többnyire annak lopott tornácos változatai, s az is jellemző volt, hogy a tornácról lehetett megközel íteni a vele határos helyiségeket. Tüzelőberendezés, füstelvezetés A 18-19. század fordulóján már minden birtoktesten előforduló szabadkémények építése a rendi birtoklás kezdetétől gyors lendületet vett. A szilárd falak építése mindenütt együtt járt a bolthajtásra épülő szabadkémények építésével. Jellemző, hogy az uradalom 1812-ben első cselédházát téglafallal, kéménnyel építtette.

103 103. Sövénykéményre az 1859-es összeírásokban is mindössze egyetlen adatot találtunk: egy taszári téglás mester köpönyeg téglából épült házának konyhájában.