Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

H. Csukás Györgyi: A mernyei uradalom épületei a 18-19. században

egy egysége épült fel. 1834-ben Heténypusztán tömésfallal készült ilyen cselédház. Pedig Ugróczy jószágkormányzónak egészen más elképzelései voltak erről az épületről. 1830-32 közt három változatban is felvázolta a hetényi pusztán építendő cselédház általa ideálisnak vélt tervét. (12. kép.) Elképzelése szerint a cselédház három lakóegységből állt volna, melyek a konyhák előtti kis beugróból nyíló konyhából, és két szobából, mögöttük pedig a konyhából nyíló két kamrából álltak volna. Minden lakóegységhez pince is tartozott volna. Ugróczy elképzelései azonban a rend állandó pénzhiánya miatt megvalósíthatatlannak bizonyultak, s Heténypusztán a már ismert, bevált, olcsó megoldás győzedelmeskedett. A közel fél évszázadon át hasonló alaprajzzal épült cselédházak arról tanúskodnak, hogy azokat a már kipróbált tervek alapján építették a helyi körülményekhez igazodva. Dornay István jószágkormányzó 1862-ből fennmaradt cselédház-terve ugyanennek a típusnak egy változata.

96 (19. kép.) Hosszú cselédházak a vizsgált korszakban csak kis számban épültek. 1859-ben Taszáron írtak össze kettőt, ezek alaprajzi elrendeződése azonban pontosan nem rekonstruálható. Egyikük 1832-ben épült tégla alapon vályogból, két nagy szobából, két kis szobából, két kis kéményes konyhából, két kis kamrából és két istállóból állt. A két nagy szobában 3-3, a kis szobákban 2-2 96. Dobszai cselédház terve. (Dornay István 1862.) SmL. ML. d. Inventaria. A már bevált korábbi tervek újbóli felhasználásának gyakorlati előnyeiről Id.: CS. DOBROVITS Dorottya 1983. 26.; továbbá KNÉZY Judit 1986-1987. 298.; BALASSA M. Iván 1990. 87. 17. kép. Taszári cselédház terve Bakay János mérnöktől. (1862) SmL. u. o.